Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött Mert hiszen nemcsak években, de gazdag érdemekben is azpn féls%á%ad, melybez irodalmi munkásságának s társadalmi tevékenységének sok szép emléke fűződik. Irodalmában él a nemzet, ahol e% pezsgő életet jeleiy hol ennek révén száradhatnak a nemesebb eszmék és közkinccsé válhatnak a haladás vívmányai, hol üdvös hatása alatt finomulnak a kedélyek, gyarapulhatnak a% ismeretek, ahol befolyása alatt a szép, a jó, s az igazfogalma mintegy zománcot von a társadalmi életfelé; annál a németnél egészséges vér lüktet az életerekben; az a nemzet — jöhetnek reá bár nehéz naP°k - bírja örök biztosítékát nemzeti feltámadásának, s ha van valaki, aki iránt hálával tartozik ezért a nemzet —, úgy az irodalom férfiai, a toll emberei azok. Egy ily féfiút bírunk mi önben is, nemes kebel, aki már félszázad előtt — akkor, midőn virradni kezdett a nemzeti ébredés hajnala — oda állott ifúi lelkesültséggel azpn küzdők sorába, akik virágzásnak segítették indítani nemzeti irodalmunkat. Akkor volt eZj midőn még előbb közönséget kell hódítani x utat tömi a magyar irodalom termékeinek. Örökre nevezetes marad nemzeti irodalmunk történetében az úgynevezett Auróra kör fé fiainak működése, kik új lendületet adtak szépirodalmunknak. Egén féftak egyike volt Ön is, nemes féfiú, akinek kedélynemesítő, minden ízében a magyar s jóízű humorral írt elbeszélése csakhamar a nemzet kedves családi olvasmányaivá lettek. Éttörő vívmány volt az a magyar szépirodalomra nézve. Azóta nagy idő múlt. De ezen nagy idő minden egyes éve ott találta önt a tevékenység terén. Éltető eleme, mozgató lelke volt minden magasztos eszmének, s a város, melynek ön 42 éve polgára, dísze, büszkesége — sok szép intézményt köszön az ön buzgófáradozásainak.”4 5 Dr. Kovács Pál kedvenc lapja, a Győri Közlöny munkatársainak szép és reális értékelése után a Magyar Tudományos Akadémia nevében Xántus János, a Kisfaludy Társaság nevében Beöthy Zsolt, a Petőfi Társaság nevében Szana Tamás mondott üdvözlő beszédet. Nagyszámú küldöttséggel tisztelgett a jubiláló mester előtt a pápai református kollégium, majd befejezésül Pápa és Győr város, valamint Győr megye vezetői gratuláltak az ünnepeknek. Dr. Kovács Pál meghatott szavakkal mondott köszönetét a megemlékezésért, melyből itt sem maradhatott el természetéből fakadó humora. Elmondta, hogy „Úgy értj magát — úgymond — mint az egyszeri ember, akit felkértek, hogy tud-e hegedülni, mire ő azt válaszolta nem tudok, hanem majd megpróbálom. Neki is — úgymond — köszönő szónoklatot kellene tartania a sok hálás megemlékezésért, de hogy tud-e beszédet tartani, nem tudja, hanem majd megpróbálja. Este a színházban díszelőadás keretében két vígjátékát adták elő; az 1827-ben írt Magának akart, másnak kért, valamint az idős korában írt Propter certum quoniam című művét. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Dr. Kovács Pál halálát követően egy évvel Beöthy Zsolt tartott emlékbeszédet a Magyar Tudományos Akadémián, melyben a jeles író életét és életművét ismertette.6 4 A Hon, 1877. december 10. 5 Uo. 6 írói arcképek II. Beöthy Zsolt: Kovács Pál. Budapest, Lampel é. N. 31-50. p.-96-
