Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Szellemi élet Győrött

A. szellemi élet Győrött

A győri irodalmi társaságok történetéből

Hazánkban az irodalmi közösségek kialakulásának csírái a 18. század második felére nyúlnak vissza. A felvilágosodás szellemének hatására jeles íróink komoly erőfeszítéseket tettek a nemzeti nyelv csinosítása, a haladó szellemű magyar irodalom művelése, terjesztése érdekében. Az azonos gondolkodású írók kapcsolatot teremtettek egymással, mely rendkívül jelentős volt a közös ügy előbbre vitele érdekében. A 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben a kapcsolat teremtésében különösen kiemelkedett Révai Miklós és Kazinczy Ferenc. Mindketten elszánt harcosai voltak a nemzeti nyelv tökéletesítésének, terjesztésének, a társadalmi haladás előmozdításának. Széles körű levelezést folytattak, és rendszeres kapcsolatot tartottak fenn írótársaikkal. Az 1820-as években a Kisfaludy Károly köré tömörülő Auróra Kör a legjobb fiatal magyar írókat vonzotta magához, s ezáltal vált Pest irodalmi központtá. A tudományos, kulturális intézmények, társulatok, egyesületek létrejöttének nagy időszaka a reformkor. E folyamatot jelzi az 1825-ben megalakult s működését 1830-ban megkezdő Magyar Tudományos Akadémia, az 1836-ban alakult Kisfaludy Társaság, s az 1837- ben megnyílt Nemzeti Színház. Széchenyi István kezdeményezésére 1827-ben nyílt meg pesten az első kaszinó, melynek példájára a vidék is megmozdult. Az első helyi kezdeményezésről Kazinczy Ferencnek 1831 évi győri útleírásából tudunk. Ez arról ad hírt, hogy a megyeházán 2 szolgabíró olvasószobának engedte át lakhelyét, s így már 2 éve működik Győrött kaszinó. Az 1830-as évek elején már az ország számos városában működtek kaszinók, illetve olvasóegyletek.

1836-ban Győrött a királyi akadémián alakult Olvasó Társaság az iskola jeles tanárai: Bresztyenszky Béla matematikus és Maár Bonifác történelem professzor védnöksége alatt. Érdemes idézni jegyzőkönyvükből az alapítás indítékának megfogalmazását, mely a következőképpen hangzik:

„Bévezetés a társaság felállításáról

Több évi tapasztalatok nyilvánossá teszik kétségünket az iránt, hogy t: i: a tudományok és művés^ségek, különösen pedig a jó könyvek olvasása mily haszonnal munkálkodjék: mind a tiszta erény előmozdítására, mind a nyelv művelésére, mind az emberi s különösen az Ifjak zsenge elméjek művelési kifejlődésére nézve a tudományok pedig csak oly nemzetekre áradnak haszonnal, melyek azokat honi nyelven űzni, mívelni, s az élet szükségeire fordítani egyesített erővel törekszenek... ”-91 -