Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött Ez indította az iskolatársakat egy olvasó társaság létrehozására. A társaság vezetőségi tagjai között találjuk többek között a híres őshaza kutatót, Reguly Antalt. Az akadémiai ifjúság és a haladó tanári kar jelentős szerepet játszott a modern magyar irodalom népszerűsítésében. A város értékes irodalmi öröksége és a bíztató jövő is közrejátszott abban, hogy az ekkor már nagy népszerűségnek örvendő dr. Kovács Pál orvos-író végleges otthonául választotta Győrt. A korábbi kérészéletű kísérletek után dr. Kovács Pál elnöklete és a bencés Czuczor Gergely titkos védnöksége alatt alakult meg 1839-ben — most már időt állóan — a Győri Olvasó Egylet. A következő évben a Társalkodó 1840. január 25-i számában dr. Kovács Pál már arról számol be, hogy az egylet 90 beiratkozott taggal működik, és 600 kötetes könyvtárral rendelkezik. Az egylet a hasznos időtöltést, az olvasást, művelődést tekintette fő céljának, s az irodalom iránt érdeklődő női nemet is szívesen fogadta soraiba. A felnőtt lakosság olvasásra, nevelésére, művelődésére alakult közösség munkáját az akadémiai ifjúság is melegen támogatta, s kölcsönös baráti kapcsolat jött létre közöttük. Az ifjúság magatartásáról elismerő hangon írt dr. Kovács Pál. Szépirodalmi ünnepnek nevezte azt az ifjúsági előadást, melyen Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Czuczor Gergely, Eötvös József és Garay János versei szerepeltek. Az olvasóegylet, valamint a magyar színészet előmozdítására 1840-ben alakult Részvényes Biztosító Társaság fontos szerepet játszott az akkor még német szellemű város magyarosításában, a nemzeti irodalom és kultúra terjesztésében. Az 1840-es ével^: elején a gr. Zichy Ottó köré tömörülő ún. győri tízek tevékenysége nyomán egyre szélesedett a polgári reformokat követelők tábora. A legkülönbözőbb területeken dolgozó liberálisok egymásra találtak és összefogtak a közös cél érdekében. A győri védegylet pl. az olvasóegylet termében tartotta üléseit és tiltakozott a cenzúra ellen. Az olvasóegylet egyre határozottabban állt a reformkori eszmék terjesztésének szolgálatába. Dr. Kovács Pál írói és szervezői tevékenysége mellett a liberális ellenzék és az akadémiai ifjúság is szerepet játszott abban, hogy 1847. január 2-án Hazánk címmel megjelent a város első magyar nyelvű lapja. Dr. Kovács Pál szerkesztő a lapban Petőfivel az élen örömmel biztosított helyet a haladó fiatal magyar íróknak. Ezekben az években az irodalom és a magyar színjátszás egyik központja Győr volt. A város kulturális életének felfelé ívelését a szabadságharc leverése megállította. A forradalom helyi vezetői emigrációba kényszerültek, az itthon maradottak közül többeket bezártak, s a lakosságot elnémították. A királyi akadémia nem nyithatta ki kapuit, az olvasóegylet működését felfüggesztették, könyvtárát lefoglalták. Evek kellettek ahhoz, hogy a szellemi ébredés ismét meginduljon. Elsőként a zenei élet területén kezdődött mozgás, majd 1857-ben Győri Közlöny címen az első sajtótermék is megjelenhetett. Ugyanebben az évben ismét megkezdte működését a Győri Olvasóegylet, mely pár éven belül már haladó szellemű tevékenységgel hívta fel magára a figyelmet. 1860. április 22-i ülésén az egylet jegyzőkönyvbe foglalta tiszteletbeli tagja, gr. Széchenyi István halála feletti fájdalmát, és elhatározta arcképének megfestését.-92-
