Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom szellemében
A. forradalom szellemében A népgyűlés napján Győrött Horváth Lajos függetlenségi párti és Gaszner Ede kormánypárti vezetők között nézeteltérés támadt, melynek következményeként 100 főnyi tömeg tüntetett Gaszner Andrássy úti lakása előtt. A tüntetők az épületet megdobálták és ablakait bezúzták. A tömeget a rendőrség oszlatta szét.12 A városi közgyűlés 1894. március 24-én foglalkozott a népgyűlés határozatával. A közgyűlés elhatározta, hogy jegyzőkönyvben megörökíti Kossuth emlékét, temetésén küldöttségileg vesz részt és intézkedést tesz a városi kegyelet előkészítésére, megfesteti Kossuth arcképét. A törvényhatósági bizottság ezen az ülésén 500 Ft-ot adományozott a budapesti Kossuth szoborra. Győr város 1894. március 27-i rendkívüli közgyűlésén Zechmeister Károly polgármester ünnepi beszédében a nemzet megújhodásáért és a haza függetlenségéért fél évszázaddal ezelőtt folytatott küzdelemre emlékezett: „Hosszú és szívós vala a harc, mely értők e század negyedik és ötödik tizedében vivatott, a nemzet legkiválóbb]ái vívták tollal és szóval, de aki mindnyájuk előtt járt, aki a küzdelemben fáradtságot nem ismert, aki meg nem rettenve, bár része volt bennük a hatalom börtöneitől, aki szívének teljes hevével, hazaszeretettől lángoló szavaivalfelrázta tespedésekből a tetszhalottakat, vért és életet öntött a nemzet testébe — az Kossuth Eajos volt. ”*3 Az egybehívott közgyűlés táviratban fejezte ki részvétét Kossuth fiainak: „Kossuth Eajos hazánk nagy fiának, történelmiünk kimagasló nagy alakjának, s városunk büszkeséggel vallott díszpolgárának, nemzetünk újjászületése és alkotmányos jogaink védelme körül szerzett hervadhatatlan érdemeit hálás elismeréssel megörökíti s elhuny tával a nemzetet ért gyász és veszteség felett legmélyebb fájdalmának ad kifejezést. ”14 A közgyűlés a temetésen való részvételre 30 tagú küldöttséget .választott, melynek vezetésével a polgármestert bízta meg. A megyei küldöttséget az alispán vezette. A küldöttségek tagjai, valamint az azokhoz csatlakozó kb. 700 városi és megyei polgár külön hajón és vonaton már március 31-én elindult a temetésre. A küldöttségek a sír fölé koszorúkat helyeztek el. A város némaságba, gyászba borult. A törvényhatósági bizottság itthon maradt tagjai testületileg az evangélikus istentiszteleten vettek részt. A katolikus egyház képviselői mind a fővárosban, mind vidéken a gyásszal kapcsolatban teljes passzivitást tanúsítottak. Győrött nemcsak hallgatásukkal tüntettek, hanem a gyász közepette durva támadást intéztek Kossuth ellen. tyA Dunántúli Hírlap szerint Kossuth politikai szereplése a szabadkőművesség aknamunkája volt, ez a kárhozatra méltó testület felismerte benne a céljának megfelelő tehetséget s így lett eszközévé annak a borzasztó csapásnak, mely a magyar szabadságharcban nyerte betetőzését. ”*5 Ezt a megnyilvánulást a liberális kormánypárti körök is a legélesebben elítélték. „Ennyi rosszakarattal hamisítani meg a történelmet, ehhez nem tudatlanság nem elfogultság: ehhez hazaárulás kell” írta a Győri Közlöny egyik cikkírója.16 Egy későbbi közlemény arról számolt be, hogy a klerikális Dunántúli Hírlaptól a „Kossuth kérdésben tanúsított hazafiatlan magatartása miatt undorralfordult el város-12 13 14 15 16 Győri Közlöny 1894. március 25. GYVL Győr város közgyűlési iratai 75/1894. Uo. Győri Közlöny 1894. április 19. Uo.-87-
