Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom szellemében
A forradalom szellemében A továbbiakban előterjesztést tettek az újvárosi Fő utcának Kossuth Lajos utcára változtatására. Ezután a tömeg a „Himnuszt”-1 énekelve megindult a Kazinczy, Fehérvári utcán át a nádorvárosi Hosszú utcáig, onnan visszafordulva a Sétatéren át az újvárosi Fő utcáig s onnan visszafordulva az ún. újvárosi városházáig haladt, majd az ,Arany bárány” előtd téren, azon a helyen, ahol 1848-ban Kossuth Lajos beszédet intézett az újvárosi polgárokhoz, szétoszlott. A Győri Közlöny beszámolójában megjegyezte, hogy az „ukai ünnepléstől az intelligens Győr nagy része távolmaradt.>X) Az intelligencia alatt a cikkíró természetesen a vagyonos, jómódú polgárságot értette. E megjegyzés a bizonyítéka annak, hogy az a 4—5000 ember, aki részt vett az ünnepségen, főleg a proletariátusból került ki, akik a haladás- és függedenséghez való hűséges ragaszkodás szellemében ünnepelték agg vezérüket. Kossuth Lajos életében ez volt Győr városának az utolsó széles néptömeget megmozgató demonstrációja. 1894. március 10-e körül már szomorú hírek jártak az országban Kossuth Lajos egészségi állapotáról. Március 20-án a nemzet egykori kimagasló vezére 45 évi számkivetés után idegen földön, hazájától kitagadottan meghalt. A győri sajtó 1894. március 21-én rendkívüli kiadásiban adta hírül Kossuth Lajos halálát. A halál hírére a város pillanatok alatt gyászlobogóba öltözött. A városházára is kikerült a fekete zászló. Az egyszerű városi polgárok, munkások suttogva adták szájról szájra a szomorú hírt. A 48-as és függedenségi pari 1894. március 22-re népgyűlésre hívta össze a város polgárait. A gyűlésen 1500-2000 ember vett részt. A szónokok méltatva az elhunyt érdemeit kijelentették, ha az állam nem vállalná a temetést úgy „népünknek milliói, kiknek lét- és emberijogokat szerzettfilléreikkel nem fognak fukarkodni a hiányt pótolni. ”*0 A népgyűlés egy határozatot is hozott, melyben követelte Kossuth hamvainak hazahozatalát. A továbbiakban kérték a városi törvényhatósági bizottságot, tegyen intézkedést, hogy a temetés ideje alatt a város öltsön gyászt, az egyes vallásfelekezetek istentiszteleteket tartsanak, ez alatt minden munka és az iskolai előadások szüneteljenek. A város középületein nyolc napon át gyászlobogók lengjenek. A városi közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg Kossuth érdemeit s fejezze ki a veszteség feletti nagy fájdalmát. A város Kossuth temetésén küldöttségileg vegyen részt. A város saját költségén készíttesse el Kossuth Lajos olajfestményű képét s azt székháza nagytermében helyezze el. Intézzen feliratot a városi közgyűlés a képviselőházhoz és a kormányhoz, hogy „Kossuth Kajos érdemei törvénybe iktassanak, hogy a nemzet nevében a nagy halott családjával érintkezésibe lépve, hamvai Magyarországba hozassanak, itt Budapest fő és székvárosában a Gellért hegy magaslatán a nemzet költségén eltemettessenek, és sí ja felett a megdicsőültnek múltjához méltó mausoleum emeltessék: — végre az indítványnak hathatós pártolására az ország valamennyi törvényhatósága köriratilag testvén szeretettel hivassék fel A A felirat benyújtására Thaly Kálmánt kérték fel. A Kossuth gyászolásával kapcsolatos állásfoglalás az osztályellentéteket is felszínre hozta. 9 10 11 9 Győri Közlöny 1892. szeptember 22 10 Uo. 1894. március 25. 11 GYVL Győr város tanácsának iratai 1929/1894.-86-
