Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom szellemében
A forradalom szellemében A március 13-i bécsi forradalom híre a következő napon jut el Győrbe, s március 15-én már több ezres tömeg ünnepli a főtéren a szabadságot, az úrbéri viszonyok eltörlését s a reformküzdelem kiemelkedő alakját, Kossuth Lajost. 1848. április 8-án a győri fegyveres polgárság Pozsonyban várja be az országgyűlés feliratára a király válaszát, majd a megérkezett kedvező nyilatkozat után a győri nép nevében egy-egy díszalbummal kedveskednek a nádornak, Batthyány Lajosnak és Kossuth Lajosnak. A Lukács Sándor által megfogalmazott szöveg a magyar haza új alkotójaként üdvözli Kossuthot. A „Szeretet Polgártárs, Nagy Hazafi" c. emléklapban a következőket olvashatjuk: ,Az abszolutizmus a törvénysértés vakmerőségével, csel és megvesztegetésekkel e nemzetet halálosan mérgező. Mindenható szavaddal, testet és lelket meggyilkoló e hatalom ellen a népet — irtóztató álmából — tenni, tűrni, egyesülni fölráztad. Téged a hirdetett igaz igékért a világosságtól rettegő hatalom irgalmatlanul büntetett. Tiszta és igaz hazafiúi jellemed megfertőztetésére és hatásod megsemmisítésére az ármány minden fondorkodásával, az epés gyanúsítás és vétkes rágalom minden mesterségeivel s a hatalom minden terrorismusával fölléptek. ” Lukács mindvégig ilyen lelkes és odaadó híve maradt Kossuthnak. Ecker János naplójából tudjuk, hogy a Belváros és Újváros lakosságának színe-java Kossuth párti volt. Az egyházi személyek közül is többen voltak, akik támogatták a szabadságharcot. Különösen kiemelkedett közülük Rónay Jácint bencés tanár, akit Lukács Sándor népszónoknak nevezett ki, és Haubner Máté evangélikus püspök, aki pásztorlevélben szólította fel híveit a szabadságharc támogatására. Lukács Sándor Győr város teljhatalmú kormánybiztosává történt kinevezése után az önvédelmi harc sikere érdekében különösen sokat tett. Erélyes intézkedésekkel némította el a reakciót és győzte meg a kétkedőket. Amikor Kossuth Lajos 1848 októberében Győrbe érkezett, megszólaltak a templomok harangjai, s virágcsokrokkal, koszorúkkal köszöntötte a város lakossága. Nem véletlen, hogy amikor 1848. december 27-én a császári csapatok bevonultak a városba, „Kossuth kutyáknak” titulálták a lakosságot. Ecker János feljegyzése szerint Rohonczy császári biztos 1849 júliusában büntetésképpen 98 köztársasági érzelmű, Kossuth párti városi polgárra vetett ki kemény hadisarcot. Ecker 1849. december 26-i naplóbejegyzésében 120 olyan győri személy nevét örökítette meg, akik főszerepet játszottak az 1848-as forradalomban és szabadságharcban. A névsorban a magyarok mellett Edl, Sreicher, Späth, Hetsch, Zittrisch, Reichütter és más német nevekkel is találkozunk, ami azt mutatja, hogy a haladás hívei nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül együtt harcoltak a magyar szabadságért. A szabadságharc leverése után nehéz megpróbáltatások vártak a városi lakosságra. A vezető szerepet játszott személyek közül többen emigrációba kényszerültek. A polgári forradalomra lelkesítő Czuczor Gergely bencés tanárt 6 évi vasban töltendő, Haubner Máté evangélikus püspököt 6 évi várfogságra ítélték. Több személyt a karmelita rendházba internáltak. Az abszolutizmus hű kiszolgálói házkutatásokkal, a megfélemlítés különböző eszközeivel gyötörték a lakosságot. A haladó polgárság a terror ellenére is kimutatta hűségét a 48-as forradalomhoz s szeretett kormányzójához, Kossuth Lajoshoz. Erre utalt a magyaros ruha, a Kossuth-szakáll, a Kossuth-kalap viselete.-66-
