Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

zés befejezéséig folyamatos volt a munka. 1898 áprilisában jelentette Hübner a városházépítő bizottságnak, hogy a lebontott tűztorony harangját az új toronyba már elhelyezték, s 25-én a nagytorony sisakszerkezete is a helyére került. Az épület vakolására 1898 júniusában került sor, amit a tervező művezető szakvéleménye alapján sóskúti kőporral kevert habarccsal készítettek. Az előrejelzésnek megfelelően az épület 1898 augusztusában valóban olyan állapotba került, hogy a hivatalok megkezdhették a beköltözést. A Győri Hírlap 1898. augusztus 5-i számában büszkén írta: „Magyarországon a legszebb a győri városháza, a második emelet teljesen kész van> beköltözött a mérnöki hivatal. A polgármester irodáit szeptemberben lehet elfoglalni. A téli időszakban készül el a nagyterem, a városház ^r rendezése is még a nyáron megtörténik. A tér parkírozásának tervei szerint kezdi meg a munkálatokat Földi Fajos főkertész ”

Ez év őszén a nagytorony erkélyén a tűzőrség is elfoglalta a helyét. A toronyórát Opitz Lajos győri órás és ékszerész szállította és helyezte el a toronyban 1898. november 18-án. Ötéves jótállásban vállalta a napi felhúzását és a havi olajozását. 1898 őszén már nagy ütemben folytak a belső finom munkák, s a télen már kitűnően működött a központi fűtés. A polgármesteri fogadószoba, melyben két műmárvány oszlopot helyeztek el, 1898 október elejére készült el, a közgyűlési terem teljes belső kialakítása és berendezése 1899 elején történt meg. A közgyűlési teremben eredetileg freskókat és színes ablakokat terveztek, az eredeti költségvetést azonban már annyira túllépték, hogy erről le kellett mondani.

A városházépítő bizottság 1898. november 28-án és a következő napokban vizsgálta felül az építési munkákat, s csekély kivétellel kifogástalannak minősítette őket. A költségvetést túllépő többletkiadások miatt a város 150 000 Ft kölcsön felvételére kényszerült. 1898-ban Mátray Lajos megbízást kapott, hogy a nagy jótevő, Bisinger József szobrát elkészítse, melyet az épületben fognak felállítani.

Az új városháza ünnepélyes felavatására 1900. március 19-én került sor. Az előcsarnokban ekkor helyezték el Mátray Lajosnak carrarai márványból készült, életnagyságú Bisinger-szobrát és Hauszmann Sándornak a nagy eseményt megörökítő emléktábláját. Az ünnepi szónokok különösen Hübner Jenő érdemeit emelték ki, aki impozáns, díszítő elemekben gazdag, de nem hivalkodó székházat tervezett a városnak. A dicséretből bőven jutott Schlichter Lajos építési vállalkozónak, aki a tervező elképzelésének megfelelően kitűnő munkát végzett.

Az új városháza építési és felszerelési költségeinek végleges elszámolására 1901- ben került sor. A végösszeg az időközben bevezetett új pénznemben számítva 919 375,40 korona volt, melyből a kőművesmunkadíj 300 000 koronát tett ki. A tervezettel szemben a költségtúllépés 79 375 korona volt. Az épületről mind külsejét, mind belső berendezését tekintve mindenki felsőfokon beszélt. Az adott időben a győri városháza a Dunántúl építészetének legjelentősebb alkotása volt.

Az épület első tatarozására 1924-ben került sor, melyet a kiírt pályázat nyertese, Hlatky Schlichter Lajos és Fia cég végzett el 1924. augusztus-november hónapokban. Ez az építkezés után 26 évvel végzett első tatarozás még csak külső festést jelentett, mely sem kiadásokban, sem a munkavégzésben nem okozott különösebb gondot.- Ji-