Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
Jogállás és közigazgatás képviselőtestület 30 éves tevékenysége alatt egyetlen esetben került szóba, amikor Koestlin gyárost támogatásáról biztosította a képviselőtestület elvárva, hogy a munkaerőt a helyi lakosságból és iparosokból fogja beszerezni.76 77 Egyesítés Győrrel A 19. század végére a község kiadásai óriási mértékben megnövekedtek. Utak javítása, utcák rendezése, iskolai felszerelések és hozzájárulások, árvízi költségek stb. súlyos teherként nehezedtek a község képviselőtestületére és lakosságára. A képviselőtestület fizetési kötelezettségének csak kölcsönök igénybevételével tudott eleget tenni. Ezek a pótadók emelkedését vonták maguk után. A lakosság jelentős része úgy látta, hogy bár terhei jóval meghaladják a győri polgárokét, kedvezményekben messze elmaradnak mögöttük. A megismétlődő árvizek is azt bizonyították, hogy a község vezetősége nem tud megfelelni a követelményeknek. E tarthatatlan helyzet vetette fel a község adófizető polgárai előtt a Győrrel történő egyesülés kérdését. 1894-ben egy előkészítő bizottság alakult. A bizottság az egyesítés ügyében aláírási ívet bocsátott ki, melyet 144 adófizető polgár írt alá, akik a községben 12 848 Ft állami adót fizettek. Az ügyről a község bírája tájékoztatta a képviselőtestületet, felhívta a figyelmét arra, hogy a fentiekkel az 1886 : XXII. Te. 148. §-ában előírt kellékek már biztosítva vannak s a kérdés tárgyalása elől a „legilletékesebb tényező a képviselőtestület nem térhet ki”.71 Ruschek Antal esperes-plébános, az előkészítő bizottság elnökének beszámolója után a képviselőtestület közegészségügyi, közrendészeti, ipari és kereskedelmi szempontból egyhangúlag az egyesítés mellett nyilatkozott. Az előzetes tárgyalások megindítása céljából a képviselőtestület egy bizottságot alakított, melynek tagjai lettek: a bíró, jegyző, 1 terménykereskedő, plébános, 1 magánzó, 1 ügyvéd és 1 ismeretien foglalkozású. Győr városával a tárgyalások érdemben még meg sem indultak, amikor Schmidt János cukorkagyáros és 20 képviselőtestületi tag az egyesítés ellen nyújtott be indítványt, melyet a képviselőtestület 15 szavazattal 2 ellenében elfogadott. Véleményük szerint az egyesítés folytán a községi lakosság államadója, különösen az iparosok keresetadója, s a község pótadója emelkedne. A községi lakosság újabb pótadókat; bor-, húsfogyasztási adót is köteles lenne fizetni. A község szabad rendelkezési jogát a bizonytalanságnak kitenni nem hajlandó. Jellemző, hogy a képviselőtestületi ülés jelenlevő 16 tagja között összesen hárman voltak iparosok.78 Ezután az egyesítés két évig nem került szóba. 1896-ban Nagy Viktor, a község új rk. plébánosa és Wirth Károly az egyesítés érdekében ismét a képviselőtestülethez folyamodtak. A képviselőtestület a már ismertetett okokra hivatkozva 17 szavazattal 8 ellenében elutasította az egyesítést. Az egyesítés mellett az iparosok, ellene a gazdag kereskedők és gyárosok szavaztak.79 76 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1900. augusztus 2. 77 Uo. 1894. március 19. 78 Uo. 1894. július 19. 79 Uo. 1896. augustus 24.-275-
