Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

jogállás és közigazgatás

ínségesek segélyezésére államkölcsön felvételét javasolta a községnek. Az ügy képviselőtestületi tárgyalásán a község bírája kijelentette, hogy a községben ínségről beszélni nem lehet. Ha vannak is munkaképtelen szegények, azokról már a község gondoskodott. Véleménye szerint a lakosság mintegy 1/4 rész napszámosa nem szorul könyöradományra. „Győr városában az enyhébb napok beálltával megkezdendő munkáknál - a kiterjedt kereskedés sokféle ágai mellett mind nyernek foglalkozást”.70 Ezek még a községben sem vállalnak munkát, mert helyben a kereset csak egynegyed részét teszi ki a Győrben megkereshető napszámnak. A képviselőtestület a bíró javaslata alapján elutasította kölcsön felvételét. A község bírájának e kérdésben tanúsított magatartását már ismerjük az adóhátralékokkal kapcsolatos beszámolójából. Itt az iparosoknál nagyobb számú napszámosról tett említést, akik az országos pangás miatt nem juthattak keresethez. Ennek ellenére, hogy magáról elhárítsa a felelősséget, erélyes végrehajtó alkalmazását javasolta. 1881. március 15-i ülésén a képviselőtestület Singer lovag újabb jótékonycélú adományának felhasználásáról döntött. A jelenlevők megállapították, hogy a községben „igen sok szegény van, kik úgyszólván a napi segélyezésre szorulnak és tényleg házról házra járva segélyezhetnek is”.71 A képviselőtestület véleménye szerint a kapott összeg általános segélyezésre kevés volna, ezért úgy határoztak, hogy az ajándékozó neve alatt lapot létesítenek és évi kamataiból segélyezik a rászorulókat. 1886-ban Győr megye okulva a községi szegényügy szomorú állásából, megyei szegényalap létesítését határozta el. A járási szolgabírák válaszadásra hívták fel a községeket, kívánják-e megyei szegényalap létesítését, vagy saját maguk gondoskodnak a szegények segélyezéséről. Győrsziget községnek az 1886. november 12-i ülésen jelenlevő 15 képviselője kijelentette, hogy a község 4600 Ft-os szegényalappal rendelkezik, melyből mintegy 20 személy részesül rendes havi segélyben. A képviselőtestület az eddigi gyakorlat fenntartása mellett nyilatkozott.72 A községi szegények jelentős számát sejteti az a körülmény is, hogy Ruschek Antal képviselőtestületi tag esperessé történt kinevezése alkalmából 200 db népkonyhajegyet adományozott valláskülönbség nélkül a község szegényeinek, melyért a képviselőtestület jegyzőkönyvben fejezte ki köszönetét.73 1896-ban a község 6514 Ft szegényalappal és 8894 Ft jótékony alappal rendelkezett.74 A képviselőtestület szigorúan ügyelve az alapok csorbítadanságára, ezeknek az összegeknek csak kamatait használta fel segélyezésre, mely a nagy létszámú községi szegény sanyarú helyzetén alapvetően nem változtatott.

A jobbára iparosokból álló községi képviselőtestület és vezetőség kezdetben elsősorban az iparos réteg érdekeit tette magáévá. Pénzügyi okiratok bizonyítják, hogy községi építkezéseknél helyi iparosokat foglalkoztattak, akik többnyire képviselőtestületi tagok is voltak. A község bírájának képviselőtestületi felszólalásából kiderül, hogy főleg a napszámos munkát illetően éberen figyelte azt az időszakot, „amelyben a munkaerő olcsóbb’75, s az előirányzott munkákat erre az időre javasolta. A munkáskérdés a

70 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1880. január 29.

71 Uo. 1881. március 15.

72 Uo. 1886. november 12.

73 Uo. 1894. február 21.

74 Uo. 1897. március 29.

75 Uo. 1875. július 29.-274 -