Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

Jogállás és közigazgatás

Míg az alapvető foglalkozási ágak tekintetében az 1871 évi összeíráshoz viszonyítva nagy eltéréseket nem tapasztalunk, addig egyes szakmák létszámában lényeges eltolódások történtek.

Az 1871-ben nagyobb létszámot foglalkoztató szakmák 1894. évi adatai a következők:

kőműves: 84 asztalos: 17 szerző: 2 szabó: 51 hajós: 2 házaló: 41

molnár: 9 fuvaros: 3 gyárigazgató: 1

gyáros: 8

Egyes foglalkozások sorvadása: hajós, fuvaros, molnár, a győri gabona-kereskedelem és a hajósmalmok hanyadásával függ össze. Feltűnő az új foglalkozási ágak, szakmák jelentkezése, melyek a tőkés gazdasági rendszer tipikus termékei. Ezek a következők:

tőkepénzes: 5

hivatalnok:

42

magánzó: 11

gyári munkás

41

alkusz: 10

vasúti munkás:

13

cselédelhelyező: 3

Szembetűnő a kizárólag háztulajdonosként feltüntetett 232 személy, kiknek adótéterhei jelentősen meghaladják a többi adófizető polgárra ádagosan kirótt összegeket. 24

A lakosság összetételében bekövetkezett változások természetszerűleg a képviselőtestület sem hagyták érintedenül. A képviselőtestület összetételére vonatkozóan 1902-ből állnak rendelkezésre teljes adatok, melyek a következő képet mutatják:

Választott képviselők:

iparos: 7 kereskedő: 3 háztulajdonos: 8 intéző: 1 napidíjas: 1 plébános: 1 ismeretlen: 4 Összesen: 25

Virilis képviselők:

iparos és háztulajdonos 1 gyáros: 5 kereskedő: 5 magánzó: 1 háztulajdonos: 6 püspökség: 1 gyógyszerész: 1 ügyvéd: 1 ismereden: 4 Összesen: 25

A választott képviselők közül, beleértve a póttagokat is összesen hárman vannak, akik 10 Koronán aluli pótadót fizettek. A többiek pótadója ádag 20 és 100 Korona között mozog. A virilis képviselők a gazdag gyárosok, kereskedők és háztulajdonosok közül kerültek ki, közülük a legkisebb jövedelmű az egyetlen iparos volt.

24 GYVL Győrsziget község pótadófőkönyve, 1894.-260-