Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
Jogállás és közigazgatás A községi képviselőtestület hatásköre, tevékenysége A képviselőtestület hatáskörét az ismertetett 1871. évi XVIII. Te., majd az ezt módosító 1886. évi XXII. Te. alapvetően meghatározta. Konkrétan azonban az, hogy a képviselőtestület milyen ügyeket von hatáskörébe, és milyen szerepet játszik ezek intézésében, e testület összetételétől, az üléseken rendszeresen résztvevő személyektől és a község bírájának befolyásától függött. Az 1872-ben megalakult képviselőtestületben döntő befolyást az iparos réteg szerzett. Közülük került ki a község bírája, aki 20 évig töltötte be egyhuzamban ez az állást. Működési ideje alatt ő terjesztette a képviselőtestület elé a megvitatásra kerülő ügyeket és jelentős szerepet játszott a határozatok hozatalában. Előterjesztéseit, javaslatait a képviselőtestület változadanul elfogadta. A jelzett időszakban állandó jelleggel, nagy többségben iparosok vesznek részt a képviselőtestületi üléseken, akik az eléjük kerülő ügyekben határoznak. A nagyobb jelentőségű szabályrendeleteket, mint a szervezési szabályrendelet, a képviselőtestület által alakított rendkívüli bizottságok dolgozták ki. Kisebb szabályrendeleteket; vágóhídi, tűzrendészed, gátvédelmi stb. az elöljáróság készített elő. Az 1886. évi XXII. Te. életbelépése után a községi jegyző egyre aktívabban kapcsolódik be a községi ügyek intézésébe. Az 1890-es évektől kezdve már gyakran ő terjeszti a képviselőtestület elé a tárgyalandó ügyeket. Törekvéseinek akadálytalan érvényesítéséhez igyekszik megfelelő alárendeltekről is gondoskodni.25 26 1893-ig a községi rendőrtizedes és szolgaszemélyzet félfogadása a képviselőtestület hatáskörébe tartozott. A képviselőtestület 1893. szeptember 18-i ülésén a jegyző ennek megváltoztatására tett előterjesztést. Kijelentette, hogy az eddigi eljárás a „szolgálat érdekében szükséges fegyelem szempontjábólfenn nem” maradhat. Ezt követően került bele a község 1893. évi szervezési szabályrendeletébe az a tétel, miszerint a község bírája az „I.jegyzővel egyetértőleg felfogadj a és elbocsátja a községi rendőrtizedest és a községi szolgálat”Az 1890-es évektől a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a képviselőtestületben az iparos réteg elvesztette vezető szerepét. Helyét a virágzásban levő gyárosok, üzlettulajdonosok és gazdag háztulajdonosok töltötték be. Ez a változás még jobban elszigetelte a képviselőtestületet a község lakosságától, akik új út keresésével próbáltak helyzetükön javítani. 25 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1893. szeptember 18. 26 Uo. Győrsziget község szervezési szabályrendelete, 1893.-261 -
