Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

Jogállás és közigazgatás

legtöbb adót fizetőinek névsorát, s azt közszemlére a községházára kitetetni rendelték. A községi választók összeírására az elöljáróság a bíró elnöklete alatt bizottságot küldött ki. Ezt követően megalakult az igazolóbizottság. Ebbe választás és kijelölés útján 2-2 rendes, és 2-2 póttag került. A képviselők megválasztására 1872. szeptember 25-én került sor. A szavazatszedő bizottság megalakulása után minden választó 25 nevet jegyezhetett fel, s ezek közül a 20 első, akik a legtöbb szavazatot nyerték rendes, a többi póttaggá választatott. A választáson 65-en szavaztak. A megválasztott képviselőtestületi tagok megoszlása a következő volt:

16 iparos 1 plébános

5 kereskedő 1 takarékpénztáros

1 gyáros 1 vendéglős

Az iparosoknál 10 szakma képviseltette magát.

Legtöbb adófizető címén a képviselőtestület tagja lett:

7 iparos

8 kereskedő a püspökség 2 gyáros

1 orvos

1 gyógyszerész 1 vendéglős 4 ismereden fogl

A képviselőtestület foglalkozás szerint a következőképpen oszlott meg:

23 iparos 1 gyógyszerész

13 kereskedő 2 vendéglős

3 gyáros és földbirtokos 1 takarékpénztáros 1 plébános 4 ismereden foglalkozású

1 orvos

5 személy (4 iparos és 1 gyáros) mindkét címen bekerült a képviselőtestületbe. Miután ezek választás útján szerzett tagságukhoz ragaszkodtak, helyüket virilis póttagokkal töltötték be. A virilisták adótételeinek foglalkozás szerinti nagyságrendje a következő volt:

1. püspökség 4. orvos, gyógyszerész

2. gyárosok 5. iparosok

3. kereskedők

A lakosság többségét kitevő napszámosok, cselédek kiszorultak az önkormányzati testületből, de a szegényebb iparosok és háztulajdonosok sem kerültek a község ügyeit intéző vezetőségbe.-257-