Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
jogállás és közigazgatás Az 1872. október 27-i képviselőtestületi ülés megválasztotta a kijelölő bizottságot, melynek tagja lett 3 iparos, 1 szeszgyáros, 1 épületfa kereskedő és a jegyző. A kijelölő bizottság a község bírói, helyettes bírói, kamarási és 4 tanácsosi állásra hármas jelölést eszközölt. A járási szolgabíró elnöklete alatt 1872. október 28-án megtartott tisztújításon a képviselőtestület helybenhagyta a jelölést és megejtette a választást. A közfelkiáltással megválasztott elöljárósági tagok közül hatan az iparosok közül kerültek ki, a második tanácsosi állásra 1 szeszgyáros került. A képviselőtestület a megválasztott elöljárókat állásaikban megerősítette a hivatali esküt letették. Ezután átmenetileg, 1873 januárjáig „saját körében felelőssége mellett” az elöljáróság intézte a község ügyeit. A képviselőtestület 1873. január 9-i ülésével kezdte meg működését. Az ülésen az elöljáróság beterjesztette az általa elkészített községi szervezési szabályrendelet, melyet a képviselőtestület a „község érdekeivel egybehangzónak" talált s felsőbb jóváhagyás után végrehajtásával az elöljáróságot bízta meg. „Továbbá a felolvasott szabályrendeletekben a községi közigazgatásban igen szükségessé vált szakosztályok, melyek a képviselőtestület teendői körében nagyobb átnézetet képese adni a községi ügyek mikénti elintézése és a szükséges teendők keresztül vitele iránt, más oldalról pedig az amúgy is a teendőkkel elhalmozptt elöljáróság teendőit is könnyíti, és szükség esetén azpk segédletére is lehessenek - a község általános és igen fontos ügyeire nézve — milyenek a gazdasági, árva-, szegény- és alapítványi ügyek — a szakosztályokat megalakította a szabályrendeletek értelmében azgal, bog ezen szakosztályok teendői nemcsak tervezetek, előirányzatok és jelentéstétel szakosztályaik körébe vágó ügyekre vonatkozólag ezen képviselőtestület előtt, hanem előadandó esetekben — a községi bíró, mint minden szakosztályok elnöke felhívása folytán, mint cselekvő és végrehajtó közeg is közreműködni köteles. ” 23 A gazdasági választmánynak hivatalból tagjai lettek: a bíró, a jegyző és a községi pénztáros. Közfelkiáltással a választmányba került 7 iparos, 3 kereskedő, 1 gyáros és 1 ismereden foglalkozású. Az árva-, szegény- és alapítványi választmánynak hivatalból tagjai lettek: bíró, jegyző, közgyám, plébános és az alapítványi pénzkezelő. Választott tagok: 4 iparos, 1 bizományos és 1 takarékpénztáros. Az egyes speciális és hoszszabb időt igénybe vevő ügyek intézésére rendkívüli bizottságok alakultak. A képviselőtestület hatáskörét az 1871: XVIII. Te. keretein belül a már említett szabályrendelet állapította meg. Sajnos ez az első szervezési szabályrendelet nem maradt fenn. Rendelkezésünkre áll azonban a képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyve, mely felvilágosítást ad e testület szervezeti felépítéséről, hatásköréről, tevékenységéről. A képviselőtestület első szervezeti kiépülése után további állandó és rendkívüli bizottságokkal karöltve végezte munkáját. A községi számadások előzetes megvizsgálására rendszeresen számvizsgáló bizottság alakult. 1875-ben a községi iskola létesülésekor 5 tagú kijelölő bizottságot nevezett ki a képviselőtestület s annak jelölése alapján választotta meg az iskolaszék tagjait. Árvízveszély idején a képviselőtestület tagjaiból árvédelmi bizottság alakult. A községi körtöltések egy-egy szakaszának felügyeletét képviselőtestületi tagok látták el. A községi jövedelmeket érintő ügyek intézésére, illetve ellenőrzésére szintén külön bizottságok alakultak. 1887. február 7-i ülésén a képviselőtestület vágóhídi felügyeleti bizottságot alakított. Új munkaerők alkalmazása, fize23 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv., 1873. április 28. 11. sz.-258-
