Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

Jogállás és közigazgatás

megállapodás alapján 1791-ben Szigetbe költöznek. 1795-ben már telket vásárolnak templom, majd iskolaház céljraira.20

A község fejlődése a 19. század elején meggyorsul. Országos hírnek Nagy Mihály itt létesült tésztagyárának készítményei. Híresek a község vendégfogadói és jelentős a község céhes ipara. 1847-ben a lakosság lélekszáma 4459 fő. Ebből izraelita 891. Az 1847-48 évi adófőkönyv 789 adózó polgárt tart nyilván. Ebből kereskedő: 82, iparos: 214, szállító: 52, napszámos: 48, egyéb foglalkozású: 392. Az iparosok közül a legtöbb a molnár, ács, és a szabó.21 A feudális függőség megszűnése után a község szabadabb fejlődésnek indul. 1851-ben létesül a Rábca partján Kohn Adolf olajgyára, mely 10 munkással kezdi meg működését, 1866-ban a Gross testvérek nyomdát és papírkereskedést létesítenek. A lakosság foglalkozás szerint megoszlása, a községben letelepült nagyobb vállalkozók bizonyítják, hogy városias jellegű településről van szó, melynek fejlődésében jelentős fordulatot jelent az önkormányzati jog gyakorlása.

Az 1870-es években a község lakossága 4519 fő.

Az 1871. évi pótadófőkönyv 1100 adófizető polgárt tart nyilván.

Ebből iparos:

375

kereskedő:

55

napszámos:

276

Egyéb foglalkozásúak és a főkönyvben feltüntetett adót nem fizetők; 394. A nagyobb foglalkozási ágak a következők:

kőműves:

82

fuvaros:

23

szabó:

41

kocsis:

11

molnár:

35

kertész:

10

ács:

34

szerző:

24

cipész:

19

házaló:

23

asztalos:

17

szatócs:

24

hajós:

15

gyáros:

3

Ha összehasonlítást teszünk az 1847-es adatokkal, akkor az iparosoknál jelentős emelkedést tapasztalunk. Ez a szám azonban csak részben állja meg a helyét, mert nagyobb mértékben nem a mesterek, hanem az iparossegédek száma növekedett meg. A fenti adófizető polgárokból került ki a község tisztikara és képviselőtestületi tagsága.

Győrsziget község elöljárósága a járási főszolgabíró elnöklete alatt a község rendezés ügyében, az 1871: XVIII. Te. végrehajtására 1872. augusztus 30-án tartotta ülését. Az ülés résztvevői határozatot hoztak arról, hogy a község jelen állapotának megfelelően nagyközség kíván maradni, majd a törvény értelmében a képviselőtestületi tagok számát 40 rendes és 10 póttagban állapították meg. Ezután felolvasták a község

20 Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. Balázs Péter tanulmánya.-256-