Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
Jogállás és közigazgatás Az adott társadalmi viszonyok között a kormány szükséges és hasznos intézkedései is közvedenül a lakosságot sújtották. Az iskolaügy, közegészségügy rendezését a kormány anyagilag szinte teljesen a községekre hárította. Községi vagyon nem létében e terhek az adófizető polgárok újabb és újabb pótadóiként jelentkeztek. Nem egyedülálló Csikvánd községnek az 1876. évi közegészségügyi törvény végrehajtásával kapcsolatos magatartása. A községi képviselőtestület 1876. október 9-i ülésén egyhangúlag kijelentette, hogy „a törvények csakis kényszer útjáni végrehajtása fogadtatik el, önkéntes berendelést a község mint anyagilag képtelen nem teljesíthet”.18 A körorvosi állás létesítésével kapcsolatban a képviselőtestület kijelentette, hogy a „község és egyesek még mintegy 6 000 Ft adóhátralék miatt végrehajtás alatt állanak, ezeknek újabb terhekkel leendő megrovását magára nem vállalja”. A felhozott nehézségek ellenére engedelmeskedni kellett. Több községet érzékenyen érintett az árvavagyonnak az 1877: XX. Te, alapján történt központi kezelésbe vétele. Eddig ugyanis a községi árvagyám az árvák tőkéjét kamatozásra kikölcsönözte egyes birtokosoknak, akik azt szívesen vették igénybe, sőt fizetésképtelenség esetén a községek is több ízben e pénzből egyenlítették ki tartozásaikat. A kölcsön sok kisbirtokos helyzetén könnyített, azonban az árvatőkék kerültek veszélybe. így az árvavagyon védelmi szempontjából a központi kezelésbe vétel határozottan szükséges intézkedés volt. A községi önkormányzat sivár képet mutatott. A helyzetet még súlyosbította az 1886. évi XXII. Te., az új községi törvény, mely az önkormányzati jogkört számos tekintetben megnyirbálta (pl. 26., 28., 61 §). Az ismertetett viszonyok között csak rendkívüli adottságokkal bíró községek gyakorolhatták önkormányzati jogukat, és emelkedhettek az alacsony szinten levő átlag fölé. Győrsziget község képviselőtestülete 1872-1904 A Kis-Duna és a Rábca folyók találkozásánál fekvő Győrsziget községet V. István 1271. évi kiváltságlevelében Győr városának adományozta. 1592-ben e birtokot a győri püspökség szerezte meg, ki azt mint földesúr 1848-ig bírta. 1567-ben Miksa császár elrendeli Győr várának megerősítését. Ekkor királyi téglavetők települnek a helységbe, akik a győri vár tégláit itt vetik.19 Nagyobb arányú betelepülés a 18. század elején indult meg. 1737-ben a helységben római katolikus templom épül. Miután a győri magisztrátus mereven ellenszegül a zsidók városba településének, azok a püspökkel történt 18 GyMSMGyL Csikvánd község képviselőtestületi jegyzőkönyve. 1876. október. 9. 19 Győr megye leírása. Szerk.: Fehér Ipoly, 514. p.-255 -
