Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

jogállás és közigazgatás

Ménfő hegyközség szabályrendelete szinte a feudális statumalkotáshoz hasonló széles körben intézkedett a fegyvertartástól a trágyakihordáson és kéregetésen keresztül egészen a kocsmai mértékek felülvizsgálatáig mindenféléről, a szabályok megsértőit 1-5 Ft bírsággal fenyegetve. Ezt a szabályrendeletet a megye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta.12 13

Egyes szabályrendeletek bizonyos funkciók betöltésénél a törvény keretein túlmenő követelményeket is kikötöttek. Bácsa község képviselőtestülete szabályrendeletében kijelentette: ahhoz, hogy „az elöljárósági tag a helység műveltségi fokozatához képesítve legyen — másrészrőlpedig, hogy az 1871: LV1II. Te. 7. fejezetében előírtfelelősség követelményeinek eleget tehessen, a hadnagy (bíró) és elöljárósághoz tartozó személyzetnek írni, olvasni; különösen pedig a pénztáritoknak és közgyámnak számolni is kel tudnia és elegendő ingatlan tehermentes vagyonnal bíróknak kell lenniük’^ (Bácsa község szabályrendeletében bíró helyett azért van szó hadnagyról, mert a község előzőleg prediális község volt).

A szabályrendeletek többsége meghatározta a rendes képviselőtestületi ülések számát, idejét és tárgyát. Az utóbbit illetően a megyei szabályrendelete is intézkedett. A községi közigazgatási személyzet fizetését a képviselőtestület határozta meg. Kivétel volt a jegyző, kinek fizetését a képviselőtestület határozta meg. Kivétel volt a jegyző, kinek fizetését a képviselőtestületi határozat figyelembevételével a megyei törvényhatósági bizottság állapította meg. Több községi szabályrendelet a hanyag elöljárók és képviselőtestületi tagok bírságolásáról is intézkedett. A megyei törvényhatósági bizottság hivatkozva arra, hogy a törvény a képviselőtestületi tagok bírságolására vonatkozó felhatalmazást nem tartalmaz, e határozatokat a szabályrendeletekből kihagyatni rendelte. Egyben felhívta a községek figyelmét arra, hogy a hanyag elöljárók ellen a törvény 91 §-a alkalmazandó.

Az árva- és gyámügyeknek az eddigi szokásos módon történő kezelésére a törvény a gyámügy országos rendezéséig lehetőséget adott. Győr megye törvényhatósági bizottsága e gyakorlat fenntartása mellett döntött. Határozatilag kimondta, hogy az árvapénzek kezelése községenként választott közgyámok által történik s az árvapénzek kikölcsönzése hatáskörükbe tartozik. Az árvagyámok felelősek a rájuk bízott vagyonért, azonban ha az okozott kárt vagyonukból fedezni nem tudják, az a községet terheli.14

Ha megvizsgáljuk az első községi szabályrendeleteket, azt tapasztaljuk, hogy a községi képviselőtestületek az ügyek széles skáláján intézkedtek és határoztak. A tömérdek kihágási tétel azonban azt is bizonyítja, hogy ezek az intézkedések szinte kizárólag a vagyonos osztály érdekeit védelmezték. Győr megyének az 1870. évi népszámlálás szerinti 83 602 lakosa közül 21 876 éves szolga és napszámos rekedt ki a községi ügyek intézéséből.

12 GyMSMGyL Győr megye törvényhatósági bizottságának iratai 400/1873. sz.

13 Uo. 178/1873. sz.

14 Uo. 666/187l.sz.-253-