Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
Jogállás és közigazgatás Az alispán a körjegyzőségek kialakítását önkényesen, szinte kizárólag a körjegyzői fizetés biztosításának megfelelően hajtotta végre. Az érdekelt községek ez ellen erélyesen tiltakoztak. Bőny község községgyűlése 1872. augusztus 11-én határozatot hozott, hogy az egy adó-községet képező Örkénnyel és Rétalappal a jövőben kis község kíván maradni.7 8 Az alispán a község meghallgatása nélkül 1873 januárjában Bőny községet Gönyüvel csoportosította egy körjegyzőségbe. Bőny és Rétalap községek a határozat ellen felfolyamodással éltek, melyben kijelentették, hogy külön jegyzőséget kívánnak s a jegyző fizetését 400 Ft-ban már meg is állapították. Tiltakozásukban felhozták, hogy az alispáni rendeletnek hangja és tartalma méltán feljajdulásra készteti őket. Majd a továbbiakban így folytatták: „Hála a polgároknak lehetetlen visszásnak nem tűnni fel, hogy alkotmányos hivatalnokoktól, a törvény által biztosított autonómiával éppen össze nem férő —elrendelem- szavakat kell olvasnunk. A törvényhatósági bizottság természetesen elutasította a fellebbezést. Kispéc községtől 94 aláírással érkezett tiltakozás a körjegyzői csoportosítás ellen. A község Kajárral, vagy egy segédjegyző tartása mellett Felpéccel kívánt körjegyzőséget alakítani. A 3566/1872. sz. alispáni rendelet azonban a községet lakosainak meghallgatása nélkül „a törvény világos feljogosítása ellenére Szgrecseny és Gyomoré községekhez csatolta”.9 10 11 Győr megye törvényhatósági bizottságának 1873. március 17-i ülésén számos község tiltakozott az önkényes körjegyzői csoportosítások ellen. Vita közben Matkovich János ellenzéki törvényhatósági bizottság képviselő bírálta az alispánt, hogy „a községek autonóm jogainak és a törvény világos szabályainak megsértésével a jegyzők fizetését és illetményét önkényileg állapította meg”.w A törvényhatósági bizottság azonban félre téve minden bírálatot és tiltakozást, bizalmat szavazott az alispánnak. A törvényhatósági bizottság valószínűleg az alispán sugallatára a továbbiakban feljogosította az állandó választmányt a községi szabályrendeletek, és a számvevőszéket a községi költségvetések és zárszámadások felülvizsgálatára, illetve határozathozatalra. Az önkormányzati jogkörnek e kijátszásához azonban a Belügyminisztérium nem járult hozzá és a törvényhatósági bizottság határozatát megsemmisítette.11 Végül is az alispáni határozatnak megfelelően az 1873. év folyamán létrejöttek a körjegyzőségek és a községi törvény szerint megkezdték működésüket. A községek első teendője a képviselőtestületek megalakítása volt. Sajnos az 1886. évi községi törvényig ezekre vonatkozóan csekély anyag áll rendelkezésünkre. A képviselőtestületek intézkedési körére azonban felvilágosítást nyújtanak a községi szabályrendeletek. Az első községi szervezési szabályrendeletek meghatározták az elöljáróság, képviselőtestület, szolgaszemélyzet létszámát és teendőit. E szabályrendeletek általában azonos kérdésekről intézkednek, természetesen a községek gazdálkodásának és adottságainak megfelelően. 7 GyMSMGyL Bőny község községgyülési jegyzőkönyve, 1872. augusztus 11. 1. sz. 8 Uo. Győr megye törvényhatósági bizottságának jkv-e, 100/1873. sz. 9 Uo. 97/1873. sz. 10 Uo. 99/1873. sz. 11 Uo. 162., 163/1873. sz.-252-
