Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
Jogállás és közigazgatás Győr a szabad királyi város A középkori Magyarországon azokat a településeket tekintették városoknak, melyek királyi városi joggal bírtak. A várossá fejlődés csíráit a püspöki és királyi vármegyei elődök képezték. Ezek voltak a korai értelemben vett civitas-ok, melyek váras hellyé, azaz várossá váltak. A nagy átalakulás IV. Béla korában ment végbe, s innen kezdve a civitas a várost jelentette. Győr kedvező földrajzi fekvésénél fogva, a szélrózsa minden irányában elágazó közútjai, a hajózható Mosoni-Duna birtokában, a nyugat kapujaként, már az államalapítás idején is fontos szerepet játszottak a Kisalföld és az ország életében. Szent István nem véledenül tette meg e helyet világi és egyházi központtá, melyek megalapozták jövőjét. A Buda-Bécs fő közlekedési út mentén fekvő település már a középkorban híres volt kereskedelméről, s az ország politikai életében is fontos szerepet játszott. Ezt igazolják a kereskedelmét segítő intézkedések, a gyakori királylátogatások, az uralkodók által kötött különféle egyezségek, békekötések. A település országos jelentősége mellett a lakosságnak az országra törő ellenséggel szembeni hősi magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte. A kiváltságlevél a várnépeket s a váron kívüli lakókat felszabadította a várispán fennhatósága alól, s a váron kívül lakóknak az úgynevezett hospeseknek, azaz vendégeknek megengedte, hogy a várba költözzenek. A polgárság szabad bíróválasztási, vámmentességi, vásártartási és árumegállító jogot nyert. Ezekben a jogokban a káptalan népei is részesültek, de továbbra is földesúri fennhatóság alatt maradtak. Csizmadia Andor: Győr kegyurasága című tanulmányában három várost tételez fel ekkor Győrött. Egyik latin város, melynek lakóit V. István a győri várba telepítette. A másik volt a püspöki város, és a harmadik a káptalani város. Minden egyes város teljesen különálló közigazgatási egység volt: királyi, püspöki és káptalani földesúri hatósággal. A Széchenyi téren végzett régészeti feltárások azt mutatják, hogy ez a hely a 13. század végén lett piactér. Nyilvánvalóan a kifejlődő váraljának, azaz a káptalan városnak a piactere. A királyi városi jog az Árpád korban a legmagasabb rendű jogot jelentette, melyet egy település elérhetett. A koraközépkorból bár csak gyér források állnak rendelkezésre, de azok is egyértelműen bizonyítják, hogy a királyi várossá nyilvánítás után jelentős fejlődés indult meg Győrött. A település, illetve települések éltek a kiváltságokkal, s Győr, Zsigmond koráig a királyi városok között foglalt helyet. A város életében jelentős törést okozó változásra az 1400-as évek fordulóján került sor. A további-243-
