Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése lői kijelentették, hogy azon esetben hajlandók a költségekhez hozzájárulni, ha a vasút a községen keresztül vezet. Az előzetes tanácskozás bár csak részben felelt meg az előirányzatnak, az ügyhöz való hozzáállás azonban lehetőséget adott az előrehaladásra. A Győr megyei érdekeltségi értekezlet összehívására 1908. március 1-jén került sor. A teljes számmal megjelent községi küldöttek mellett a földbirtokosok közül csak a Székeskáptalan képviseltette magát. Az aránytalan összetétel magában rejtette az eredménytelenséget. A földbirtokosok távolmaradásával ugyanis a községek bizalmatlanul tekintettek a vállalkozás kimenetelére. Ehhez még hozzájárult az, hogy anyagi támogatásra egyébként sem mutatkoztak hajlandónak. Az építési tőke nagyobb részének biztosítását az államtól várták. Megajánlás tekintetében végeredményben semmi nem történt. A vasútüggyel kapcsolatos kezdeti fellángolás után az értekezleten megnyilvánult közöny nem biztatott reménnyel a további tárgyalások eredményes kimenetelére nézve sem. A tájékozódó jellegű összértekezlet után az érdekelt Győr megyei községek közgyűléseik elé vitték a vasút kérdését. Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszentpál szinte azonos véleménnyel utasították el a tervezett vasúthoz való költség-hozzájárulást. Győrzámoly község képviselőtestületi határozatában a következőket olvashatjuk: ,A- község képviselő testületé Győr-Magyaróvár h. é. vasút építéséhez ez idő szerint semmi féle összeget nem szavaz meg mert a kilátásba helyezett államsegély kevés, a község terhére előirt 20,000 kor. ahhoz sok, hogy egy bizonytalan kimenetelű vállalatba fektetve legyen. Semmi féle összeget sem állapit meg a közgűlés, mert tudomás szerint a nagbirtokosok a reájuk eső Összeget nem adják meg lg a vasútépítéshez szükséges összeg nem jöhet osgsze.”17 A többi, távolabb eső érdekelt községek közül Dunaszeg a vasútügy kedvező alakulásától tette függővé hozzájárulási határozathozatalát. Ásvány és Ráró községek az előirányzatnak megfelelően határoztak. Ha figyelembe vesszük a megajánlás tekintetében a fenti községek megoszlását, akkor azt látjuk, hogy a vasútügyhöz való viszonyra a földbirtokosok magatartása mellett egyéb szempontok is lényeges befolyást gyakoroltak. A rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy az érdekeltséget a fenti nem alaptalan indokokon kívül az illetékes községeknek Győrhöz való kedvező, vagy kedveződen fekvése döntötte el. A nemleges határozatokban ugyanis világosan kirajzolódik a viszonylagos előnyös helyzetből eredő kicsinyes egyéni érdek, mely a közszükségleten felülkerekedett. Győr megye törvényhatósági bizottsága 1908. október 5-i közgyűlésében tárgyalta meg a vasút építési tőkéjéhez való hozzájárulás kérdését. Érdemleges eredmények itt sem születtek. A megye nehéz anyagi viszonyaira való hivatkozással az előirányzott 100 000 koronával szemben, mindössze 10 000 koronát biztosított. így a Győr—Dunaszeg vonalrészre az 1908. évben összesen 25 000 korona jegyzésre volt kilátás. Az eredménynek nem nevezhető számadatok alapján az érdekeltség további erőfeszítésekre határozta el magát. 17 GyMSMGyL Győrzámoly község képviselőtestületi jegyzőkönyve 9/1908.-235 -
