Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A. győri gazdaság és a közlekedés fejlődése X'MbQifi <JPuik, jjotÓtT! \$VA*qyX* fioson t Ásvány \j0úiwt*99 09toirét brwsstt *i. "QtlA is fovtntt *f vasat 3. ábra. A szigetközi helyiérdekű vasút módosított, csonka vonalrész terve A vasútügy további sorsa kizárólag Moson megye döntésétől függött. A Győr megye részéről megnyilvánult érdektelenség kezdetben a Moson megyei községeknél is zavart idézett elő. Egyesek reménytelennek tekintették a vállalkozást, és egy esetieges csonka vonal kiépítésétől többen elzárkóztak. A tanácstalanságot Moson megye törvényhatóságának 1908. április 22-i közgyűlése számolta fel. A jelenlevők egyhangú határozattal megszavazták az előirányzott 100 000 korona hozzájárulást. A közgyűlés kimondta, hogy a pénzt törvényhatósági kölcsön útján kívánja beszerezni, melynek törlesztésére — ha a kérdés aktuálissá válik — pótadót vet ki. Az illetékes községek tudomásul véve törvényhatóságuk határozott magatartását, ezek után maguk is hajlandónak mutatkoztak tehervállalásra. A mindkét megye érdekeltjei részéről befejezett költség hozzájárulások után a szigetközi gazdasági vasút előkészítő bizottsága 1909. április 18-ra gyűlést hívott össze Győrbe. Az értekezlet a tőke biztosítására vonatkozó határozatok értékelése alapján megállapította, hogy a Ráró-mosoni szakaszra 248 000 korona, a Győr-Ráró-i szakaszra 25 000 korona lett biztosítva.-236-
