Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

kálati engedély kérelmét. Az 1903. május 17-én kelt kereskedelemügyi miniszteri leirat az alábbi vasúthálózat előmunkálataira adott egy évre engedélyt: „... moson-magyaróvári keskeny-vágányú motoros üzemű h. é. vasút kiegészítéseként, Mosontól a dunántúli h. é. vasutak Moson-Szj. -János állomásáig esetleg e vonalból kiágazó lag ugyancsak a dunántúli h. é. vasutak Moson-Szplnok állomásáig továbbá Magyar Óv ártól Halászin át Rajkáig és Halászitól Révfalun át a m. kir. államvasutak „Győr” állomásáig... ”■

Ha a mai Győr megye térképén végighaladunk a leírt útvonalon, azt tapasztaljuk, hogy a tervezet három helyen; Magyaróvár, Rajka és Győr irányában kívánta túllépni Szigetköz határát. Ezzel az eddig teljes elzártságban levő lakosság a helyi közforgalom megoldásán túl közveden kapcsolatba került volna a Budapest—Bécs, Pozsony felé vezető fővonalakkal és a tőle délnyugatra fekvő dunántúli községekkel. A gazdasági, társadalmi fellendüléshez az adott időben ennél jobb megoldás nem kínálkozhatott.

A terv bár reális szükségleteken alapult, mégis nem egy kivitelezési nehézséget rejtett magában. Különösen a Győrrel való összeköttetés okozott nagyobb műszaki problémát. Eddig ugyanis Szigetköz közlekedési eszközei nagyobb rakománnyal csak a Révfalu-Győrszigetet összekötő közúú fahídon keresztül közelíthették meg Győrt. Révfalu és Győr között közvedenül csak gyalogos forgalom bonyolódhatott le egy erre a célra épített kisdunai fahídon. A vasút vonalvezetése viszont erős vashíd felépítését kívánta meg, amihez azonban a várost is meg kellett nyerni, illetve a vállalkozásban érdekeltté tenni.

Ebből a célból még az 1903. év folyamán az engedélyes felkereste Győr város hatóságát is. A város a megyéhez hasonlóan kedvezően fogadta a tervet, mivel egy Révfalu és Győr közötti kisdunai vashíd kiépítésének gondolatával egyébként is foglalkozott. A főjegyzővel történt személyes érintkezés során a várost átszelő vasútnak a belső közlekedés megoldására vonatkozó kérdései is felmerültek. A kiépült ipari üzemek következtében megnövekedett forgalmú város az egyébként is szükségelt közforgalom megjavítását szívesen kapcsolta össze a vállalkozással. A városi tanács rövid időn belül mérnöki hivatalával el is készíttette bel-közlekedési tervét, melyet a vállalkozóhoz eljuttatott.

Időközben Egyesy Géza, aki vállalkozásában Héderváry Károly gróf, miniszter támogatását is élvezte, a kedvező kapcsolatok kiépítése után a pénzügyi fedezet megteremtésére tette meg a kellő lépéseket. Az 1904. április 25-én kelt, Győr megye alispánjához intézett levélben már beszámol arról, hogy „...egy előkelő budapesti pénzügyi céggel írásbeli egyességet kötött, mely a tervezett vasutak fmancirozására, már most kötelezi magát és az érdekeltséggel, valamint az engedélyessel együtt közreműködik a törvényes kellékek beszerzésében. ”1

Ugyanezen levélben a következőket olvashatjuk: „Tekintettel arra, hogy Kbuen- Héderváry gróf úr ő Nagyméltósága ismét ministem neveztetvén ki, az a szükség állott be, hogy a vasúti érdekeltség ülnöki tisztje mielőbb betöltessék. Ö Nagyméltósága kívánsága alólirott engedélyessel együtt az hogy ez a tisztség Győr vármegye köztörvényhatósága által töltessék be, mihez képest kérem Nagyságodat, méltóztassék e tekintetben a törvényhatóságnak legközelebbi gyűlésén előter- 1 2

1 GyMSMGyL Győr megyei alispáni iratok 4088/1903.

2 Uo. 3071/1904.-226-