Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése jesytést tenni. ’5 Győr megye törvényhatósága az értesülésben szerzett biztosítékok tudatában eleget tett az engedélyes és pártfogója kívánalmainak. Az ügy érdemére nézve az 1904. május 16-i megyei közgyűlés a következő határozatot hozta: ,Azon fontos közgazdasági tekinteteknél fogva, melyek vármegyénk, különösen a Szigetköz érdekeit ezen vállalkozáshozfűzik, a megkeresésnek készséggel eleget teszünk s az érdekeltség elnöki tisztét, minden anyagi kötelezettség nélkül elvállaljuk, s annak gyakorlásával alispánunkat megbíztuk azgal, hogy a működés eredményéről időközönként jelentését hozzunk beterjeszt sze. ”4 Az elnöki tisztnek az alispán által történt betöltésével megkezdődött az érdekeltség összeállítása. Időközben Egyesy kérelmére a kereskedelemügyi miniszter további egy évre meghosszabbította az előmunkálati engedély érvényét. Ugyanakkor tájékozódás céljából megkereséssel fordult a Mosonmegyei Gazdasági Egyesülethez arra nézve, hogy melyik h. é. vasút kiépítését javasolják a vármegye területén. A gazdasági egyesület az érdekkörébe tartozó területek alapos ismeretének és szükségleteinek birtokában a szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését javasolta. Vörös Sándor elnök és Bánvárth Sándor titkár 1907. január 30-án kelt, a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztésükben statisztikai adatokkal és részletes indokokkal igazolták álláspontjukat. ,A kimutatás szerint Moson és Győr megye részéről a kiépítendő vasút az egész Szigetköze 27 község 20 385 lélek és 61 403 kát. hold terület közvetett, vagy közvetlen érdekét szolgálná. A fenti terület lakossága „teljesen el van zárva és különítve minden nagyobb közlekedési útiránytól és kulturális közlekedési eszköztől, annyival inkább, mert dacára, hogy égik határát a gőzhajók által járt Nag-Duna képezi, hajó állomása még sincs. Ezen elzártság káros volta a Szigetközre, — melynek szjnmagar lakossága a roppant terhes vízszabályozási járulékok viselése alatt roskadozik, — mindig nyomasztóan hatott, de gazdasági és kulturális elmaradottságának is legfőbb okozója volt. Terményeit, — melyekből különösen a szántóföldi és kerti termények nag mennyiséget tesznek ki, a közlekedési intézmények hiánya miatt csak a drága állatfuvarozás útján tudja a nagobb távolságra fekvő piacokra (Moson-Magaróvár—Győr) szállítani, amely körülmény annyit levon a termények értékéből, bog igen gakran a termelőhely jövedelmezősége ezen veszteség által megszűnik. Uganezen elzártság és közlekedési vonalaktól való távolesés az oka annak is, bog ezen egébként gár-létesítésre, vág nagobb malom létesítésre alkalmas területen mindez-ideig nem lehetett semmi nemű ipari vállalatot létesíteni, mert mindazon esetekben, mikor a Szigetköz népének felsegitésére valamely mezőgazdasági ipar vállalat (cukorgár, lenkikészitőtelep, burgonyakeményitőgár) létesítésére mozgalom indult meg lehetetlen volt a tervet megvalósítani a közlekedési intézmények és utak távolsága miatt. ’5 A javaslat szerint a helyi vasút kiépítésével kapcsolatban a további kívánalom az, hogy összeköttetésben legyen a MÁV Budapest-Királyhida vonalával. „Ezen vasúti összeköttetés létesítésének az 1906-ban Halászi községnél kiépített nag és erős vashid által megszűnt a legfőbb akadálya, t. i. a Duna-ág. * 1 ' GyMSMGyL Győr megyei alispáni iratok 3071/1904. 1 Uo. Győr megye közgyűlési jegyzőkönyve 131/1904. ’ Uo. Győr megye alispáni iratok 00876/1907. ’Uo..- 227 -
