Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A közoktatás ügye és szedetik be. Erre határozatot hozott, hogy a köztörvényhatóság ...ily törvénytelen megadóztatás­nak becsempészését el nem tűrheti.,Til Ezután felhívta a községeket, hogy a felekezeti iskolák fenntartására csak az eddig gyakorlatban volt terheket tartoznak viselni, de az 1868. évi XXXVIII. t. czjkk által a községi iskolák javára kivetni engedett 5 százalékkal, a felekezeti tanodák fenntartásához]árulni nem tartoznak. ’58 A megye e határozott, haladó törekvései közepette vette a hírt a „nagy hazafi, a remekíró és a legnemesebb emberbarát”, Eötvös József elhunytáról. Részvétüket az 1871. február 6-i közgyűlésen fejezték ki az özvegynek, kinek fájdalmában velük együtt „az egész orsv&& s°t az egész művelt világ osztozik. Eötvös halála után a VKM vezetését 1871. február 16-ával Pauler Tivadar vette át. Győr megye közigazgatási hatósága a változások után is töreden szorgalommal folytatta eddigi munkáját. 1871. május 2-i bizottmányi ülésén ismét feliratot intézett a VKM-hez, miszerint sem az elhunyt Környey János, sem a jelenlegi tanfelügyelő „az iskolák vizsgálása s a megyei iskola tanácsnak évnegyedenkinti összehívása körül meghatározott kötelezettségének mindeddig meg nem felelt, de annak megfelelni a felügyelete alá helyezett terület nagysága miatt, mely közel 400 helységet foglal magában nem is képes. ’m Ennek érdemében előző évi kérelmét megismételte. Az iskolatanács ülésének összehívására végül is megalakulása óta első ízben 1871. június 14-én került sor. A jelenlevők a népnevelés terén mutatkozó hiányok között kiemelték a tantermek elégtelenségét, tanítók fizetésének csekélységét, de külö­nösképpen az iskolamulasztásokat. Az ismétlő oktatásnál tapasztalt hanyagság meg­szüntetése érdekében az országgyűléshez intézendő felirat mellett határoztak. Ebben javasolták, a készülő ipartörvénybe bevenni azt a szabályt, hogy a „mestertanítvány csak azpn esetben szabadíttassék fel, ha az ismétlő iskola szorgalmas és sikeres látogatásáról hiteles bizo­nyítványt képes felmutatni; továbbá azpn iparos egyéneknek, kik írni és olvasni nem tudnak iparüz­leti engedély ne adassék”. A továbbiakban általában a bizottmánynak a tanfelügyelő és iskolatanácsra vonatkozó feliratát ismételték meg azzal a kiegészítéssel, hogy egy tan­­felügyelő „saját tapasztalata által aránylag igen kevés helyen ismerheti meg a tanügyi állapotokat — és viszonyokat, s így kénytelen a legnagyobb részre nézve a hozgá érkezőjelentésekből a tanügy álla­potát megítélni, pedig ezen jelentések nem mindenkor ütik meg a való- s igazság mértékéi; mert több­nyire azoktól erednek, kik nem csak a községhez — honnét jőnek, — de a tanító személyzethez is tartoznak, r így ezen jelentésük által személyeik mellett még érdekeik is sok tekintetben érintetnek. ” Végül felhozták, hogy a „tanítók a tanodái teendők mellett sok más. de különösen legtöbb helyen a községi jegyzői hivatallal lévén elfoglalva, nem csak a korigényelte ismeretek megszerzésében, de a népnevelés pótolhatatlan kárára — a tanításban gátoltatnak. ”41 A hiányok kiküszöbölésére és érdembeli intézkedésre a tanfelügyelő kapott megbízatást. 37 38 39 40 41 GyMSMGyL Győr megye bizottmányi iratok 45/1871. sz. Uo. Uo. 93/1871. sz. Uo. 300/1871. sz. Uo.- 193 -

Next

/
Thumbnails
Contents