Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye A megye közigazgatási apparátusában közben az 1871. év folyamán jelentős változás állott be. A főispán tevékenysége és az 1870. XLII. te. segélye nyomán az ellenzék helyét a megyei közigazgatásban a Deák párt tagjai foglalták el. Az új bizottmány és tisztikar hivatalba lépése után sürgősnek látta, hogy a még maradék ellenzék alól is kihúzza a talajt. Erre az adott lehetőséget, hogy az iskolatanács több tagja időközben elhalt és helyüket pótolni kellett. A főispán felhasználva az alkalmat az 1872. február 22-i közgyűlésen előterjesztette azoknak a tagoknak elbocsátását, akik az új törvényhatósági bizottságnak már nem voltak tagjai. A bizottmány határozatra emelte a javaslatot s az ellen a törvényes időn belül egyedül Kriszdnkovich Ede volt dszd főügyész nyújtott be fellebbezést. Ebben kifejtette véleményét, hogy az új választási rendszer alapján „Győr megye bizottmányának értelmezése szerint az egésziskola tanács egy folytonos zfrzpvart tanúsítana, mely legfellebb a koronkint uralomra jutott párt kényének hullámzására lenne hévmérőnek jó talán, de népet nevelni bizony teljesen alkalmatlanná válnék.”n A bizottmány ezen intézkedésében törvényellenesen járt el. A VKM leiratában ezt kifejezésre is juttatta, azonban azzal az indokolással, hogy a bizottmány határozata a VKM ide vonatkozó magyarázó végzését megelőzte, azt jóváhagyta, így a kizárt tagok közül egyedül a volt tiszti főügyész került vissza az iskolatanácsba. A kormánypárti tisztikar és bizottmány minden területen biztosítva helyzetét, politikai magatartásának megfelelően igyekezett a közigazgatást szellemében és gyakorlatában átszervezni. Az ellenzék munkája azonban nem maradt eredményes hatás nélkül. 1871. december 8-ával ugyanis Vargyas Endre, volt Sopron megyei aljegyző személyében másod tanfelügyelő kinevezésére került sor. Az új, egyelőre ideiglenes minőségben kinevezett tanfelügyelő 1872. január 1-jén tette át székhelyét Győrbe. Első feladatául azt tűzte ki, hogy a megye népiskolai viszonyairól hiteles adatokat szerezzen. Ennek érdekében azonnal hozzákezdett az iskolák látogatásához. Tapasztalatairól az iskolatanács 1872. évi augusztus 31 -i évnegyedes közgyűlésén számolt be. Jelentésében ismertette a megye népiskoláinak 1869-1871. évi tanügyi előmenetelét és felhívta a figyelmet a hiányok orvoslására. A népiskolai viszonyokra vonatkozó általános fejlődés adatait az összesített kimutatásban fogom ismertetni. Az iskolatanács magáévá téve a tanfelügyelő jelentését, felhívta a törvényhatósági bizottságot egy, a tankötelezettség biztosítását célzó szabályrendelet alkotására. Gyapay Dénes alispán arra való hivatkozással, hogy „a tanfegyelem általános lazultsága miatt a közműveltség rovására várni nem lehet”A még az 1872. év folyamán benyújtotta javaslatát. A törvényhatósági bizottság 1872. november 8-i közgyűlésén ennek alapján dolgozta ki a szabályrendeletet a következő pontokban: „ 1. Minden szülő, vagy gyám kötelezhetik gyermekét, vág/ gyámját annak élet ideje 6-ik évétől 12-ik évig a rendes, 12-ik évétől a 15-ik év betöltéséig az ismétlő iskolába járatni. 2. A község bírája szigorúan utasíttatik, hogy minden a községben lakó iskola köteles gyermek névjegyzékét az illető lelkész urak közreműködése mellett elkészítve minden iskolaév kezdetén az iskola tanítóknak átadja. 42 43 42 GyMSMGyL Győr megye közgyűlési iratok 122/1872. sz. 43 Uo. jkv. 352/1872. sz.- 194 -
