Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A kö^oktatás ügye Munkájának, ha volt is eredménye, 1871. január 11-i közgyűlésén mégis a fennálló nehézségek kerültek napirendre. A népoktatás terén elfoglalt haladó álláspontjának bizonyítéka az a felirat, melyet ez ügyben a képviselőházhoz intézett. A nyomtatásban is megjelent és a törvényhatóságokhoz pártolás végett megküldött határozat a következőket tartalmazza: „ A népnevelés szent ügyének előmozdítását minden teendőink közt a legfontosabbnak és legsürgetősebbnek tartjuk, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy hazánk fennállását a fennforgó súlyos körülmények közt csak az által biztosíthatjuk, ha a közművelődés terén a körülöttünk élő mívelt nemzetekkel lépést tartva haladunk. Úgy hisszük, ezen meggyőződés vezérelte törvényhozásunkat is akkor, amidőn az 1868-diki XXXVIII-dik törvényczjkket megalkotta, s a népoktatás élőmozdítására a polgári iskolák, és tanító képezfiék felállítását elrendelte, s ezek ügyeinek kezelését a tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanácsra bízta. De két évi tapasztalás arról győzött meg bennünket, hogy e polgári közös iskolák felállítása annyi legyőzhetetlen akadályba ütközik, hogy megyénk területén mindeddig csak egy polgári közös iskola létezik, j azoknak megszaporodását nem is egy könnyen várhatjuk, a felekezeti iskolákra való felügyelet pedig a törvény 128-dik fa szerint kizárólag a tankerületi felügyelőre lévén bízya, akkor amidőn ez teendőkkel annyira túlhalmozva van, hogy a kerületében levő nagy számú felekezeti iskolát három év elforgása alatt sem látogathatja, iskola tanácsunknak semmi teendője nincs, s csak tétlenül kénytelen nézni a felekezeti iskolák nagy részben félszeg eljárását, számtalan hiányait és gyarlóságait. Mindezeknél fogva a mélyen tisztelt képviselőházhoz azpn hazafiúi kérésseljárulunk; méltóztassék a vallás- és közoktatási magyar kár. minisztert oly törvényjavaslat előterjesztésére utasítani: hogy az 1868-ik évi XXXVIII-dik törvényczjkk rendeletéhez képest felállított iskolatanácsnak hatásköre akként kiterjesztessék, miként az ne csak a közös iskolákra, hanem a felekezeti és magán tanodákra is felügyelést gyakorolhasson, r ennélfogva ha szükségesnek találja magának küldöttei által az iskolák berendezéséről, s a tanítás módjáról közvetlen is meggyőződést szerezhessen, s ekként a törvény 14-dik fa rendeletéhez képest őrködhessen a felett, hogy a törvényben foglalt feltételek pontosan teljesítessenek. Távol legyen tőlünk, bog mi ez által a hifelekezptek autonómiáját megtámadni, vág korlátozni akarnánk, — mi csak az} kívánjuk, bog az állami felügelet, mellyel a kormány minden kétségen kívül, bárminemű tanintézetek felett bír - akként szabályozfassék, miként az} a felekezeti népiskolák felett ne csak a tanfelügelő, hanem az iskola-tanács is gakorolhassa, — ez pedig a felekezetek iskolai önkormányzatát nem sérti. A felekezetek szabadon állíthatnak iskolákat, a tanítókat választhatják, fizetéseiket szabályozhatják, tanítási rendszert meghatározhatják, saját egházj kormányhatóságaikat megtarthaják, eg szóval mind azpn jogokat gakorolhatják, és mind azpn előnyöket élvezhetik, melyeket önkormányzatuknálfogva, régi és új törvények alapján szprezjek, — de azpnjog melyet a törvény már bizjosított, és a 11. 12-ik fokban szorosan körül írt, a tanfelügelőn kívül, — ki ennek, mint nálunk három vármege területén több iskolák felett, mint a hány nap az esztendőben van; megfelelni egáltalán fogva elégtelen, — ruházjassék át az iskola tanácsra is, mely e felügeletet a törvény 14-dik fához képest az állam és a magánosok érdekében a követelt szigorral gakorolni képesítve és hivatva van. '56 A bizottmány ezen az ülésén még egy fontos határozatot hozott. Tudomására jutott ugyanis, hogy „azpn 5 százaléknyi adó, melyet a törvény a községi iskolák fenntartására adóforint után kivetni enged, — a mege számos községeiben a felekezeti iskolák javára vettetik ki 36 36 GyMSMGyL Győr megye bizottmányi iratok 44/1871. sz.- 192-
