Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A közoktatás ügye

Az elemi iskolák gondozása mellett a jogakadémia és a reáliskola számára 60 000 Ft-os költséggel új épületet emelt.11 Az igazolásnak is szánt adatok, melyek igyekeztek kedvező színben feltüntetni a városi hatóság iskolaügyi intézkedéseit, csak részben állták meg helyüket. Az iskolakötelesek továbbra is pontadan összeírása, a felügyeleti ellentmondás és lazaság s különösen a külvárosi iskolák helyzete sokkal kedvezőtlenebb képet mutatott. A városi katolikus iskolák fenntartása, kezelése körüli ellentmondások megszüntetése érdekében Vargyas Endre tanfelügyelő 1873. szeptember 2-án átiratban fordult Győr város tanácsához. Ebben hivatkozva az 1869. május 26-án kiadott miniszteri rendeletre nyilatkozatot kért arra vonatkozóan, hogy a város községi jövedelmét továbbra is a katolikus elemi iskolák fenntartására kívánja-e fordítani vagy a jövőben községi iskolát fog felállítani.11 12 Az iskolaszék újjáalakításával kapcsolatos javaslat elkészítésével megbízott választmány a katolikus iskoláknak a katolikus közönség részére történő átadása mellett foglalt állást. A városi közgyűlés a kérdés tanulmányozására újabb bizottságot küldött ki. Az 1873. év végén kiküldött bizottság 1874. december 23-án terjesztette a közgyűlés elé a katolikus iskolák kezelésére vonatkozó javaslatát. All tagból álló szakértő testület Pozsony város iskolaügyi szabályzatának figyelembevételével a következőket indítványozta:

1. A katolikus iskolaügy kezelésére a többi hitfelekezethez hasonlóan önkormányzati szerv létesítését látja szükségesnek.

2. Az autonómia megalakításában részt vesznek a politikai választójoggal rendelkező katolikus városi polgárok. Közgyűlés választja meg az ún. iskolaügyi nagy választmány tagjait, akik kebelükből választják az iskolákra közvetlenül felügyelő iskolaszék tagjait.

A város 14 000 főt kitevő katolikus lakosságát figyelembe véve a nagyválasztmány 140, az iskolaszék 40 személyből fog állni. Az autonómia kezelésébe kerülő iskolák fenntartási költségeit továbbra is a városi pótadóból fedezik.13 A bizottság előterjesztésének megfelelően sor került a katolikus autonómia alapszabályainak kidolgozására, melyet a belügyminiszter 1876-ban hagyott jóvá. Ezt követően alakultak meg az autonómia szervei: a nagyválasztmány, gazdasági választmány és az iskolaszék. Az iskolaszéknek tagjai lettek a város 4 kerületének katolikus lelkészei, a kerületi iskolaigazgatók és a nagyválasztmány által delegált 3 tanító.14

Az autonómia megalakulásával az évekig tartó vita lezárult ugyan, a város népiskolaügyi problémái azonban nem oldódtak meg. A városi hatóság népiskolái átadásával nagy gondot vett le a nyakáról, de egyben nagy mulasztást is követett el. Minden lehetősége megvolt ugyanis arra, hogy a közvagyonból a korszerű közoktatás követelményeinek megfelelő közös iskolákat szervezzen. Erre nem került sor, s így a város népiskolai viszonyaiban a továbbiakban sem történt jelentős előrehaladás.

11 Győri Közlöny 1872. szeptember 19.

12 GYVL Győr város közgyűlési iratai 550/1873. sz.

13 Uo. 53/1875. sz.

14 Uo. 237/1876. sz.- 162-