Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A. közoktatás ügye Az ún. városi iskolák igazgatása, felügyelete mellett a törvényhatósági bizottságnak állandó gondot jelentett a hitfelekezeti iskolai segély megállapítása. A segély összegét — a katolikus alapot figyelembe véve — éveken keresztül a népesség hitfelekezeti arányának megfelelően határozták meg. Az 1875. január 21 -i városi közgyűlés — az autonómiát előkészítő bizottság javaslatát magáévá téve elhatározta, hogy a városban levő hitfelekezeti elemi iskolákat a jövőben is házipénztárából kívánja segélyezni. A segélyezés mértékét illetően úgy döntöttek, hogy a jövőben az egyes hitfelekezetek oly arányban részesülnek a házipénztár támogatásában, amilyen arányban híveik a városi költségek fedezéséhez hozzájárulnak. Az 1875. évre nyújtandó segélyek összegét a következőképpen állapították meg: katolikusok részére: 12 500 Ft evangélikusok részére: 4 368 Ft reformátusok részére: 637 Ft izraeliták részére: 2 545 Ft görögkeletiek részére: 115 Ft A hitfelekezeti iskolai célra fordítandó összeg összesen: 20 165 Ft.15 A város törvényhatósági bizottságának a segélyre vonatkozó határozatát a Belügyminisztérium 1876. április 8-i leiratában hagyta jóvá. A meghatározott kulcs szerinti segélyezés a tárgyalt időszak végéig érvényben maradt. Az 1876. évben a népiskolaügy igazgatása és felügyelete szempontjából fontos törvények megalkotására került sor. Az 1876. évi VT. te. a „törvényhatóságok kebelén belül” közigazgatási bizottságok felállítását rendelte el. Ez az újonnan szervezett közigazgatási szerv a főispán elnöklete alatt 6 állami, 5 törvényhatósági tisztviselőből és a törvényhatósági bizottság által választott 10 tagból állott. Döntő többségben a törvényhatóság képviselői foglaltak benne helyet, a megyei és városi önkormányzati szervektől azonban — önálló hatáskörrel — függetlenül működött. E szerv létrehozása elsősorban a törvényhatóságok hatáskörének és önállóságának csökkentését szolgálta. A közigazgatási bizottságok felállításával az államkormányzatnak a középfokú közigazgatást irányító és ellenőrző jogköre jelentős mértékben kibővült. A törvény az iskolák jellegétől függetlenül felügyeleti jogkörrel ruházta fel a közigazgatási bizottságot, mely kiterjedt az iskolaköteles gyermekek iskolába járásának, a tanítói fizetések folyósításának, az iskolaépületek karbantartásának ellenőrzésére. Ezen kívül a bizottság felügyelt arra is, hogy az iskolákban csak a törvény által engedélyezett tankönyveket használhassák.16 A bizottságnak a tanfelügyelő is tagja lett, aki havonként köteles volt számot adni végzett munkájáról és tankerülete népiskolai viszonyairól. Ezzel az iskolák általános állami (közigazgatási) ellenőrzése határozott jogalapot nyert. A közigazgatási bizottságok felállítását elrendelő törvényhez szorosan kapcsolódott a népiskolai hatóságokról szóló 1876: XXVIII. te. megalkotása. A törvény jelentős mértékben módosította az 1868. évi népiskolai törvénynek a tanügyigazgatásra és az állami felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit. A törvény életbelépésével 15 GYVL Győr város közgyűlési iratai 591/1875. sz. 16 Magyar Törvénytár 1876: VI. te.- 163-
