Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A. közoktatás ügye „tétlenül kénytelen nézni a felekezeti iskolák nagy részben félszeg eljárását, számtalan hiányait és gyarlóságait"} A város által fenntartott ún. kegyúri népiskolák ügye a városi közgyűlésen állandó vita tárgyát képezte. A kiegyezés után a jobbára balközép befolyás alatt álló városi közgyűlés elvileg a közös iskolák mellett foglalt állást. Az 1871. év végi törvény­­hatósági választások után a Deák-párt felülkerekedésével a városi iskolák felekezeti jellegének megőrzését kívánók kerültek döntő többségbe. Győr város népiskolaügyi viszonyai az adott időben a megyéhez hasonló képet mutattak. A polgári haladás megyei és városi képviselői, a tankerületi iskolatanács tagjai és a tanítók nagy része egy jól képzett, megyei illetékességű tanfelügyelő kinevezésétől várt megoldást. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Győr megye bizottmányának több­szöri kérésére 1871. végén Vargyas Endre személyében Győr megyei hatáskörrel altanfelügyelöt nevezett ki. Vargyas 1872. január 1-jén kezdte meg hivatali működését Győrött. A földműves családból származó Vargyas Endre 1842. december 3-án született Kapuvárott. Elemi iskoláit szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait Győrött végezte. Eleinte egyházi pályára készült, de már középiskolás korában érzékenyen reagált min­den haladó, demokratikus törekvésre. Társai között történelmi és irodalmi érdeklődé­sével tűnt ki. Különösen foglalkoztatta az 1848-as polgári forradalom és szabadság­­harc, melynek történetéről önálló kiadványa jelent meg. A kiegyezés után megváltoz­tatva élethivatását, Pesten jogi tanulmányokat folytatott, majd egy főúri családnál neve­­lősködött. E minőségben Közép-Európa nagy részét beutazta. Gazdag tapasztalatok­kal visszatérve Sopron megye aljegyzővé választotta. Innen került Győr megyei altanfelügyelői állomáshelyére. Nagy lelkesedéssel látott munkához s fél év alatt Győr megye és Győr város összes elemi népiskoláját meglátogatta. Az iskola- és oktatásügyre vonatkozó részletes felméréseiről, tapasztalatairól összefoglaló jelentést készített, melyet az iskolatanács költségén nyomtatásban adott közre. Vargyas Endre a Győr megyei tankerületi iskola­­tanácsban kitűnő segítőtársra talált, mellyel szoros együttműködésben látott hozzá az iskolalátogatások során közvetlenül tapasztalt hiányosságok orvoslásához. Győr város tanácsához intézett első átiratában a népiskolai viszonyok rendezé­sének szorgalmazása mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a város a népiskolai törvény alapján köteles felsőbb nép-, vagy polgári iskolát felállítani. E kötelezettség teljesítését még azzal is indokolta, hogy Győrött nagyon jelentős azoknak a gyermekeknek a szá­ma, akik „mint iparosok és kereskedők egyedül a felsőbb nép-, vagy polgári iskolákban nyernék kiképezjetésüket és sem jogi, sem filozófiai, avagy magasabb reáltanokban magukat kiművelni al­kalmuk, vagy hivatásuk nincsen, kellő nevelésben nem részesülnek”?- A főleg kereskedő és ipari lakosságot képviselő városi közgyűlés nem fogadta el a tanfelügyelő érvelését. Vála­szában kijelentette, hogy az igényeket teljes mértékben kielégíti az ún. főelemi és a 1 1 GyMSMGyL Győr megye bizottmányának iratai 44/1871. sz. 2 GYVL Győr város közgyűlési iratai 622/1872. sz.- 158-

Next

/
Thumbnails
Contents