Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Győr város iskolaügye Vargyas Endre tanfelügyelő működése idején 1872-1888 Az 1868. évi népiskolai törvény életbelépése idején a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Győr városát az Esztergom, Komárom és Győr megyét magában foglaló népiskolai tankerületbe osztotta be. Az újonnan létrehozott tankerülethez többmint 400 különböző hitfelekezetű népiskola tartozott. A tankerületi igazgatás irányítására a kormány főtanfelügyelői állásokat szervezett. A főtanfelügyelő a megyei és városi közigazgatási hatóságokra és a tankerületi iskolatanácsra támaszkodva igyekezett feladatát ellátni. A tanfelügyelőség szervezeti és személyzeti állományának kiépítése egyik napról a másikra nem valósulhatott meg. A kerületi tanfelügyelő egy személyben a népiskolai törvény és a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium által támasztott követelményeknek rendkívüli erőfeszítés árán sem volt képes megfelelni. A három megyét magában foglaló tankerület népiskolai viszonyainak állami felügyelete és a törvény végrehajtásának ellenőrzése több szakember közreműködését feltételezte. A tanfelügyelő kezdetben csak a középfokú közigazgatási szervektől és az egyházi hatóságoktól szerzett információt s ezek alapján tette meg a szükséges intézkedéseket. Az iskolafenntartókkal való közvetlen érintkezés és az iskolalátogatás személyes tapasztalatának hiánya azonban eleve kizárta a pontos tájékozódást s ilyen körülmények között a tanfelügyelő alig gyakorolhatott befolyást tankerületére. Győr megyében a népiskolai törvény végrehajtása 1872 januárjáig szinte kizárólag az egyházi hatóságok, valamint a megyei és városi közigazgatási szervek jóindulatától, megértésétől függött. A népiskolai törvény — lehetőséget adva felekezeten kívüli községi iskolák állítására — önmagában is gyakorolt bizonyos hatást a különböző hitfelekezetekre, amelyek igyekeztek iskoláikat rendbe hozni, az iskolába járást szorgalmazni stb. Legfőbb törekvésük azonban a felekezeti jelleg megőrzésére irányult. A kis lélekszámú egyházközségek viszont képtelenek voltak megfelelő iskolaépületekről s tanítójuk rendes megélhetéséről gondoskodni. A főleg balközép és szélsőbal párt befolyása alatt álló megyebizottmány rendkívüli aktivitással küzdött a népiskolai törvény gyors és maradéktalan végrehajtásáért s a felekezeten kívüli állami oktatási rendszer kiszélesítéséért. Haladó törekvéseik a maradiság és tudatlanság számos akadályán szenvedtek hajótörést. Győr megye bizottmánya a népiskolai viszonyok rendezése érdekében a képviselőházhoz intézett 1871. január 11-i feliratában fájdalommal állapította meg, hogy a tankerületi iskolatanács, melynek hatásköre az állami és községi iskolákra terjed ki — ezek nem létében — csak- 157-
