Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Visszatérve Győr megye bizottmányának reform-javaslataira, az azokban foglaltak nagy része ugyan elintézetlenül maradt, eredménye azonban mégis volt, mert 1871 végére Győr megye egy al tan felügyelővel gazdagodott. Vargyas Endre volt Sopron megyei aljegyző 1872 januárjában költözött Győrbe és azonnal megkezdte működését. Fél évet alig meghaladó időn belül meglátogatta a rábízott tankerület (Győr megye és városj összes elemi iskoláit. Felmérései és személyes tapasztalatai alapján jelentést állított össze a tankerület 1869—1872. évek közötti tanügyi előhaladásáról, melyet még az 1872. évben a tankerületi iskolatanács elé terjesztett. A rendelkezésre álló adatok birtokában az iskolatanács tagjaival karöltve hozzálátott a hiányok orvoslásához. A városi elemi iskolák körüli teendők hangsúlyozása mellett az iskolatanácson keresztül felhívta a város közigazgatási hatóságát, hogy a törvény előírásainak értelmében köteles felsőbb nép-, illetve polgári iskolát felállítani. Az átirat e kötelezettség teljesítését azzal indokolta, hogy: „miután a növendékek azpn nagy s^áma, kik mint iparosok és kereskedők egyedül a felsőbb népavagy polgári iskolákban nyernék kiképesfetésüket és sem jogi sem philosophiai avagy magasabb reáltanokban magukat kiművelni alkalmuk vagy hivatásuk nincsen, kellő nevelésben nem részesülnek. ’24 25 26 Győr városa az eddigi helyi gyakorlatban ismeretlen figyelmeztetést nem szívesen fogadta és azonnal kijelentette, hogy ezen intézmények szervezésére szükség nincsen, mert ezt a hiányt pótolja az ún. fő- elemi- és reál iskola. Elemi iskoláinak gondozásáról pedig megelégedéssel nyilatkozott. A tanfelügyelő viszont, aki saját kifejezése szerint az iskolaügyet nem házi ügynek, hanem miihók ügyének tekintette, melyen „rajta sarkallik a társadalmi jólét,”2* a nyilvánosság elé tárta a városi elemi iskolaügyi viszonyokat. A Győri Közlönyben „Tanügyi elmefuttatások” cím alatt sorozatos közleményeiben erélyesen bírálta a városi iskolaszék közoktatásügyi munkáját. Többek között a „Győri Közlöny ” 1872. november 17-i számában a következőket írta: „Sajnos dolog de ki kell mondanom, hogy a gyárvárosi iskolaszéket vajmi édes kevés dicséret illeti enemben. Ismerek köztük tekintélyes lángbúzgalmú férfiakat, kik szeretnének tenni, de hiányzik a vezjri szó. Ósdi copf itt, ósdi copf ott. Pedig kötelmeitől áthatott egy ily testület végtelen sokat tehetne és tetteinek nyomán áldásos élet zsendülne.m A történtek után a városi elemi iskolaügy érdekeltjei és a tanfelügyelő között valóságos polémia kezdődött. Az iskolaszék a nevezett lap 1872. november 24-i számában egy „Nyilatkozatot” tett közzé, melyben a tanfelügyelőnek a városi iskolákról alkotott jelentését tévesnek, eljárását sértőnek és durvának minősítette és kijelentette, hogy ezek után javaslatot fog előterjeszteni új tanfelügyelő kinevezésére. Végezetül hivatalos jelentést közöltek a felügyeletük alá tartozó elemi iskolák tankötelezettjeiről. Vargyas Endre, aki személyesen meglátogatta a nevezett tanintézeteket, jól tudta, hogy az eddigi összeírások hiányában, anyakönyvek alapján összeállított adatok nem fedik a valóságot. Válaszában ismételten előbbi megállapításait hangsúlyozta: ,Ayt akarom, hogy ébredjen a tanügy iránt érdek, hogy szívleljék meg az illetők, hogy állásuk hű betöltésétől ezrek érdeke függ r a társadalom remegő vággyal csüng lépteiken ” — „Négy éve 24 GYVL Győr város közgyűlési iratai 622/1872. 25 Győri Közlöny XVI. évf. 92. sz. 26 Uo. XVI, évf. 92, sz.- 148-
