Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye már, mióta a város bizalma oda állította az iskolaszéket a városi kath. tanügy élére; s mit tett eddig? Eddig legfólebb csak elnökét látták az iskolák falai időnként a vizsgák alkalmával, ezyel punktum; az iskolaszék utánnézése véget ért" — „Hány gyerek női fel a „cigány-lapos”, „pajtaalja” s a „békavár” környékén, kik nélkülözik még a bötüismerést?<<D Időközben az iskolaszék jelentése alapján a városi közgyűlés is napirendre tűzte a tanfelügyelő jelentését és hírlapi cikkeit. Az 1872. december 2-i közgyűlésen a következő kérdés megvitatására került sor: „Felemlítetett: miszerint Vargyas Endre másod tanfelügyelő, a helyben megjelenő „Győri Közlöny” czjmü hetilap több számaiban „Tanügyi elmefuttatások ” czjme alatt megjelent közleményeivel a nép oktatás ügyét Győr városában a legsötétebb színben valótlan adatok alapján igyekszik feltüntetni, r mind az iskolai bizottmányt, mind pedig a város hatóságát is kíméletlen, sőt sértő kifejezésekkel illeti, és a nép oktatás körüli vastag mulasztásokkal vádolja — minek folytán indítványoztatott, hogy nevezett másodtanfelügyelőnek epen sértegetései és rágalmazásai miatt, e helyrőli eltávolittatása végett a Hallás és közoktatási Nméltóságu m. kir. minisztériumnál a kellő lépések megteendők volnának. ’27 28 A felhozott indokok alapján készült határozatot a város felterjesztette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Az alapvető kérdésekben természetesen a törvényhatóság által emelt vádak nem fedték a valóságot. Az iskolák helyi felügyeleti szerveiről szóló fejezetben már láttuk azt, hogy az iskolaügyi kérdéseknek milyen labirintuson kellett keresztül menniök. Ezen kívül a város fenntartott elemi iskoláinak felekezeti jellegét meghagyta, felettük azonban egy vegyes hitfelekezetűekből álló közgyűlés rendelkezett. Ebből a helyzetből az következett, hogy bármilyen igyekezet is történt a népiskolai reform érdekében, abból eredmény alig született. Hogy a város törvényhatósága mégis a tényekkel ellentétben nyilatkozott, az csak azzal magyarázható, hogy az állami felügyelet jelentkezése terhére volt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1873. február 7-i leiratában óvatosan járt el. Egyrészt méltatta a város közoktatásügyi érdemeit, másrészt tudomásra hozta, hogy a felhozott indokok alapján a tanfelügyelő kívánt elhelyezését el nem rendelheti. A leirattal egyidőben valószínű a tanfelügyelő is kaphatott eljárására nézve bizonyos utasítást, mert nyílt összecsapásra a továbbiakban nem került sor. Ez persze nem akadályozta, hogy a törvény szellemében továbbra is munkálkodjék. Város által fenntartott elemi iskolák állapota, elhelyezése A kiegyezés után a városilag fenntartott és segélyezett római katolikus elemi iskolák állapotának és felszerelésének felülvizsgálására az iskolaszék megalakítása után került először sor. A jelentések szerint, melyeket kiküldött albizottmányok az egyes osztálytanítók előadásai alapján állítottak össze, élesen elkülönítődnek a bel- és külvárosi népiskolák. Eszerint a belvárosi rk. fiúiskola a Mária Terézia által adományozott 27 Győri Közlöny JXVI. évf. 96. sz. 28 GYVL Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 717/1872.- 149 -
