Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Gyakorlatilag tehát a város közigazgatási hatósága a saját maga által meghatározott módon viszonyult a népiskolai törvényhez. Ez azt jelentette, hogy népiskolai viszonyainál fogva csak azokon a pontokon tekintette a törvényt mértéknek, melyekkel éppen szemben találta magát. Győr megye közigazgatási hatósága viszont, mely népiskolákat nem tartott fenn, a tankerületi iskolatanács munkáját figyelve egyre jobban rádöbbent arra, hogy a népiskolai reform végrehajtásának komoly akadályai vannak. Ennek megfelelően feliratot intézett az országgyűléshez, melyben az alábbiak figyelembe vételével újabb törvényjavaslat előkészítésére kérte utasíttatni a vallás és közoktatásügyi minisztert: „az 1868. évi XXXVIII-dik törvényczjkk rendeletéhez képest felállított iskolatanácsnak hatásköre akként kiterjesztessék: miként ez ne csak a közös iskolákra, hanem felekezeti és magántanodákra is felügyelést gyakorolhasson, s ennélfogva ha szükségesnek találja, magának küldöttei által az iskolák berendezéséről, r a tanítás módjáról közvetlen is meggyőződést szerezhessen, s ekként a törvény 14-dik §-a rendeletéhez képest őrködhessen a felett, hogy a törvényben foglalt feltételek pontosan teljesítessenek. ’21 22 23 Indokolásképpen a fentiekre nézve felhozta, hogy a tanfelügyelő a tankerület népiskoláinak meglátogatására egyedül nem képes, az iskolatanácsnak viszont „semmi teendője nincs, s csak tétlenül kénytelen nézni a felekezeti iskolák nagy részben félszeg eljárását, számtalan hiányait és gyarlóságait. ”12 Győr város közgyűlése tárgyalás alá vevén a pártolás végett megküldött felterjesztést úgy határozott, hogy az iskolatanács hatáskörének kiterjesztését a falusi felekezeti iskolákra nézve helyesnek tartja. A városi iskolaügyi viszonyokkal kapcsolatban viszont úgy nyilatkozott, hogy „Győr városának összes hi felekezeti iskolái a felügyelet gyakorlása tekintetéből jóval is kedvezőbb viszonyok köyt vannak, mint más vidéki népiskolák; mivel városunk területén levő hifelekezetek a tanügyi és fegyelmi viszonyokra valamint az iskolai törvények... megtartására is maguk ügyelnek fel, valamint szakavatott s általában a nevelés ügyét szivükön hordozó féfiakból álló bizottmányaik által iskoláikat időközönként meg is látogattatják”P ennélfogva a tankerületi iskolatanács hatáskörének ezek fölé való kiterjesztése felesleges. Tehát, míg a város röviddel ezelőtt nemzeti közös iskolák felállítását sürgette, addig most a felekezetileg megosztott iskolaügyi viszonyokról kedvezően nyilatkozott. A felfogásnak ilyen nemű megváltozása valószínűleg abban leli magyarázatát, hogy a város, a nagyrészt megyei tagokból álló és a megye bizottmánynak jelentést tevő tankerületi iskolatanács hatáskörének kiterjesztését önkormányzati ügyeibe való beavatkozásnak tekintette. Ez részben annak is magyarázatát adja, miért nem került sor a város által fenntartott felekezeti iskolák „községesitésének” még a kérdésének a felvetésére sem. 21 GYVL Győr város közgyűlési iratai 247/1871. 22 Uo. 247/1871. 23 Uo. 256/1871.- 147 -
