Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
1 A közoktatás ügye közgyűlés határozatait volt kénytelen végrehajtani. Az ellentétek akkor kerültek felszínre, mikor az iskolaszék a három év leteltével törvény szerinti újra választását kérte. Ennek lebonyolítására kiküldött bizottmány a következőket terjesztette a küzgyűlés elé: „Végre alolirott bizottmány azpn visszás helyzetnek, melyben a város, illetőleg a közgyűlés, a városi kath, elemi iskolákkal áll, s mely visszás helyzet legújabbi szomorú tapasztalata szerint számos viszályra és keserűségre szolgáltatott alkalmat; mielőbb véget vetni óhajtván, a következő indítványt teijeszji a Tttes közgyűlés elé: Tekintve azt, hogy azpn körülmény, miszerint a rom. kath. iskolák ügye az eddig fennállott gyakorlat szerint a nem kath vallású tagokkal is biró városi közgyűlés rendelkezése alatt állván, mely részről tökéletesen nem körvonalazott hatáskörrel biró kath. iskolaszék intézkedései alatt is lévén, ezen visszásság a tanügy érdekeit érzékenyen hátrányositó súrlódások és keserűségekre szolgáltatott alkalmat; Tekintve továbbá; hogy a városi adóból a nem katholikus vallás felekezetek nevelési céljaira folyósított összegek tisztán és teljesen az illető hifelekezet kizáró rendelkezése szerint használtatnak fel, mig a katholikusok iskolaügye és költségeinek hovafordítása a városi, tehát közigazgatási hatóság intézkedése és befolyása alatt áll, — minek szinte újabb időben számos nehézség volt szükséges küvetkezménye: ennélfogva alolirott bizottmány elvileg kimondani véleményezni, miszerint a kath. elemi iskolák ügye a vallásegyenlőség magasztos elvének megfelelőleg a jövőben kizárólag a rom. katholikus lakosság és közönség rendelkezése alá bocsájtatik, és költségei a rom. katholikus közönséget illetendik... A közgyűlés 1873. október 6-i ülésén tárgyalta a bizottmány jelentését. A közigazgatási hatóság előtt két választás állt; vagy községivé nyilvánítja az általa fenntartott elemi iskolákat, vagy átadja a katolikus hitfelekezet kezelésébe. A közgyűlés egy újabb bizottmány kinevezésével az utóbbiak érdekében tette meg a kezdő lépéseket. Közoktatásügyi állami felügyelet kibontakozása és hatása A népiskolai törvény életbe lépése után a tankerület élére kinevezett főtanfelügyelő jelentkezéséről és a népnevelés ügyében elfoglalt haladó nézeteiről már történt említés. Miután azonban a 3 megye több mint 400 elemi iskoláját magában foglaló tankerületben az állami felügyeletet egyedül képviselte, gyakorlati tapasztalatokat úgyszólván alig szerezhetett. Egy éves tevékenysége alatt, így Győr város népiskolai viszonyairól is kizárólag csak a városi hatóság által megküldött statisztikai táblázatokból alkothatott véleményt. Utódja, Hiloczky Béla 1870. júl. 2-i kinevezésével már bizonyos élénkség jelei mutatkoznak Győr megye népiskola ügyében. A tankerületi iskolatanács gyakorlati működése tulajdonképpen ettől az időtől kezdődik. A falusi iskolaügyi viszonyok törvénynek megfelelő rendezési munkálatai azonban, annyira igénybe vették a nevezett szerveket, hogy a város iskolaügyével egyáltalán nem is foglalkoztak. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium leirataira viszont a város minden esetben azzal válaszolt, hogy fenntartott elemi iskoláira nézve a kívánt intézkedéseket mindenkor megtette és a jövőre nézve is meg fogja tenni. 20 20 GYVL Győr város közgyűlési iratai 549/1873.- 146-
