Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye A kezdet ezen természetes nehézségeihezfárul még az is, hogy népiskoláinkat általában véve, akár azok külső, akár didactikai és pedagógiai viszonyait tekintjük — nagyon rossz karban vannak, s a javításnál nemcsak szorosan vett tanügyi, célszerű intézkedéseket kell életbe léptetni, hanem igen sok helyütt a közönség közönye, részvétlensége, sőt előítéletei ellen is kell küzdeni. Nagyok a nehézségek, melyek népnevelésünk ellen különböző irányban felmerülnek pedig le kell ezeket győznünk, s nem foltozgatva, nem kétes sikerű palliativ szerekkel tatarozgatva. hanem egész határozottsággal eréllyel és gyorsasággal kell népiskoláinkat az 1868: 38. te. által megszabott követelmények színvonalára emelnünk, elő kell mozdítanunk életerős alapon a népmíveltséget, mert ettől függ nemcsak valláserkölcsi és szellemi erőnk emelése, nemcsak anyagi jobblétünk, de nemzeti jövőnk is... A haladó és korszerű felhívásra röviddel annak kézhez vétele után a polgármester is megküldte válaszát. Mellékletében kimutatást közölt a városi népiskolákról és tudatta, hogy községi iskolák felállítására vonatkozóan a város intézkedést nem tett. Sajnos a válaszirat és a még ugyan ez évben alkotott hivatalos népiskolai statisztikai jelentésről fogalmazvány nem készült, így az azokban foglaltakról tudomásunk nincs. Az 1869. évben a népiskolai reform megvalósítása érdekében Győr megye bizottmánya is megtette a kezdő lépéseket. 1869. május 3-i bizottmányi közgyűlésének határozata alapján értesítette a várost, hogy a város és megye 100 000-et meghaladó lakossága után a tankerületi iskolatanács tagjainak létszámát 25-ben állapította meg. Az aránynak megfelelően ezek közül a város 5 tagot választ. Az átirat után közgyűlési utasításra a városi iskolaügyi bizottmány saját kebeléből Balogh Kornél és Nagy Endre városi tanácstagokat, valamint Schiebinger Emil főgimnáziumi igazgató, Karvassy Kálmán ügyvéd és Kovács Pál orvos, városi képviselőket választotta meg. A megye hasonló jellegű intézkedései után még ez évben létrejött a tankerületi iskolatanács. A népiskolai felügyelet kiépítésével párhuzamosan az egyes iskoláknál szükségelt konkrét intézkedések is egyre nagyobb számban foglalkoztatták a városi közgyűlést. A törvény normáinak megfelelően gondoskodni kellett megfelelő iskolaépületekről, a tankötelesek létszámához mérten tantermekről, azok felszereléséről és újabb tanítók kinevezéséről. Miután ezen ügyek megoldása az elvi felfogás mellett pénzügyi kérdésektől függött, így az iskolaügyre nézve fontos szerepet kapott a gazdasági választmány és az állandó pénzügyi bizottmány. Előbbi az iskolaigazgatók bejelentései alapján intézkedett az iskolák felszereléséről, iskolaépületek kibérléséről, megvételéről a közgyűlési határozatoknak megfelelőleg. Az állandó pénzügyi bizottmány hivatalánál fogva döntő befolyást gyakorolt minden olyan ügyben, mely a város anyagi helyzetét érintette. Ennek megfelelően a közgyűlés elé terjesztett javaslata, véleménye, végeredményben kötelező erővel bírt. Ha a közgyűlés elmulasztotta kiadásokkal együtt járó ügyekben véleményének kikérését, azt hivatali állása megsértésének tekintette. Az 1870. évi népszámlálás alapján az egyes hitfelekezetek lélekszámának figyelembe vételével új alapokra kellett fektetni az 1867-ben közgyűlésileg megszavazott felekezeti segélyt is. A városi közgyűlés a régi gyakorlatból kiindulva, miután a főelemi és reáliskola közös igazgatás alatt állt, az utóbbit is felekezetinek nyilvánította és fenntartási költségeit beszámította a r. kath. hitfelekezet segélyébe. A rajziskolát viszont, mely a 11 11 GYVL Győr város polgármesteri elnöki iratok 174/1869.- 142-
