Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A közoktatás ügye

reálnak szerves részét képezte közművelődési intézménynek tekintette, melynek fenntartása közös teher. A protestáns felekezetek a határozat ellen panasz beadványt nyújtottak be. A közgyűlési határozat ugyanis gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nem katholikus hitfelekezetek ismét hozzájárulnak a katholikus igazgatás alatt álló intézmények fenntartásához.

A győri református- és evangélikus gyülekezet közös beadványában a megoldásra nézve javaslatot terjesztett elő: „...Örömmel üdvözölné a két Protestáns Gyülekezet ha a Tekintetes városi közgyűlés a Reáliskolát, mely jelenleg tisztán felekezeti jellemet visel, r melynek a Rajziskola, mint az az 1868. évi 631. sz- végzésből is kitűnik, tagadhatatlanul csak kiegészítő osztályát képezi azgal egyugyanazon felekezeti igazgatás alatt áll, felekezetiden közös iskolának nyilvánítaná s ledöntené ezgel egyikét azpn korlátoknak, melyek a múltból reánk maradva az ország lakosai között elkülönítőfal gyanánt a testvériség terjedését gátolják. '12 13

Az állandó pénzügyi bizottmány e kérdésben hasonló nézetet vallott. Véleménye szerint „a városi reáliskola a Bach rendszer alatt, a hazánkra nézve soha kötelező erővel nem bírt concordatus hatása alatt állíttatott fel”A mely ugyan kezdettől fogva katholikus igazgatás alatt áll célja azonban nem vallási, hanem szakképzett iparosok nevelése.

Miután „...a közművelődés előmozdítására szolgáló intézet felekezeti jelleggel nem bírhat; tekintve továbbá a közszellemnek a nevelés terén nyilvánvaló azpn irányát, melynek következménye az állami és községi nevelés meghonosulása leend... ”,14 javasolta a nevezett intézmények közösnek nyilvánítását. Emellett nagyon jellemző még a népiskolák felügyeletére vonatkozó előterjesztése, mely a következőket tartalmazza: „...Végre kötelességének tartja az alólirott állandó pénzügyi bizottmány a tek. közgyűlést a városi elemi iskolák érdekében figyelmeztetni, miszerint a népoktatás tárgyában keletkezett 1868. évi 38-dik törvénycikk 116. és következő pontjaiban felállított népiskolai hatóság az úgynevezett iskolaszék Győr r^. kir. városban még szervezve nincsen, mert a jelenlegfennálló nevelésügyi és árvái bizottmány nem felel meg azpn igényeknek, melyekkel a hivatkozott törvény szerint a népiskolai hatóságnak bírnia kell, ugyanazért az alólirott pénzügyi bizottmány az elemi iskolákra nézve a népoktatási törvény szerinti iskolaszék felállítását indítványba hozga, melynek felállításával a jelenlegi nevelésügyi bizottmány hatásköre egyedül a reál és rajziskola felügyeletére leend szorítva. ”15

Érdekes, hogy a város 1870. augusztus 8-i közgyűlésében az általa fenntartott elemi iskolák felekezeti jellegének meghagyása mellett a felügyeleti szervet a községi iskolák mintájára hozta létre. Az iskolaszék személyi névsorának összeállításánál a szakismeret, ügybuzgalom és a város anyagi érdekei jöttek számításba. A huszonhat tagból álló, városi közhasználatú kifejezés szerinti „kebelbéli elemi iskolai tanszék” jogkörére és eljárásának módozataira vonatkozóan utasítást nem kapott. Tagjai a hatáskör kérdését a törvénynek a községi iskolákra vonatkozó rendelkezései alapján értelmezték. Ennek megfelelően munkájukat is az előírások figyelembevételével kezdték meg.

12 GYVL Győr város közgyűlési iratai 510/1870.

13 Uo. 542/1870.

14 Uo. 542/1870.

15 Uo. 542/1870.- 143 -