Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye megfelelő nevelési és közművelési rendszernek meghonosítása tekintetéből a törvényhozás által intézkedni méltóztassék. A Belügyminisztérium a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal egyetértésben 1868. július 4-én kelt leiratában értesítette a várost, hogy a hitfelekezeti segélyre vonatkozó határozatot a kegyúri kötelezettség további fenntartása mellett helyben hagyja. Ami a nemzeti közös iskolák felállítására vonatkozó javaslatot illeti, arra nézve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium átiratához képest a törvényhozás ebbéli intézkedéseinek bevárására kérte a várost. Miután az újonnan előállt helyzet és a felvetődő feladatok megoldását az alkalomszerűen ülésező nevelésügyi választmány nem volt képes elvégezni, hogy a törvényhozásig az oktatásügyben fennakadás ne történjék, javaslatot terjesztett a közgyűlés elé: „...az oskoláknak kellő szemmel tartása és vezetése a tanítók eljárásának ellenőrzése és a netán felmerülő visszaélések meggátlása tekintetéből egy állandó bizottmányt kér kineveztetni, mely az oskola igazgatósággal egyetértőleg szükség esetén intézkedni fog. — mely bizottmány minden egyes tagjának az oskolák többszöri látogatása, az ott történtekrőli meggyőződés, egy szóval az oskola ügynek minden tekintetben ellenőrzése kötelességévé teendő lészen A közgyűlés helyesléssel fogadta az előterjesztést, majd a Czapp Ferenc tanácsnok elnökletével az előző választmány tagjaiból létre jött, de már csak r. katolikusokból álló bizottmány működését azon megjegyzéssel hagyta jóvá, hogy „város részenkint minden egyes tagnak bár mikor, vagy bár melyik városi iskolában a szemlét megtartani szabadságában állván a tapasztalatokról ezen bizottmány eleibe jelentését megtegye. ”8 9 10 Ezzel a város az iskolaszék megalakulásáig az általa fenntartott elemi iskolák felügyeletét e bizottmányon keresztül gyakorolta. A népiskolai törvény életbe lépése és a végrehajtási utasítások kiadása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fő feladata közé tartozott, hogy az egyes tankerületek élére megfelelő szakemberek kerüljenek. Mivel e tekintetben országos viszonylatban nagy hiány mutatkozott, ezért átmenetileg több megye alkotott egy népiskolai tankerületet, így jött létre az Esztergom—Komárom—Győr megyék összevont tankerülete, melynek élére Környey János királyi tanácsos nyert kinevezést főtanfelügyelői minőségben. Környey János hivatali működésének megkezdése napján 1869. május 29-én kinevezésről azonnal értesítette Kozma Imrét, Győr sz. kir. város polgármesterét. Egyben közölte, hogy állandó lakása mellett utazásai során hivatali székhelye mindig az a város lesz, ahol éppen tartózkodik, s annak változásáról értesítést küld. A népoktatás terén szükségelt feladatokra és nehézségekre nézve a következőket írta: „...A teendők melyek a tanfelügyelőségre háramolnak, kivált kezdetben, sok nehézséggel lesznek összekapcsolva. Maga az intézmény hazánkban egészen új, e miatt nemcsak feltöretlen még annak működési alapja, hanem jelentősége iránt sem honosulhatott meg a közvéleményben azpn tiszta tájékozottság melyet csak hosszabb idejű gyakorlat szokott nyújtani. 8 GYVL Győr város közgyűlési iratai 803/1867. 9 Uo. 114/1868. 10 Uo. 201/1868.- 141 -
