Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye felhasznált összeget a város házipénztára térítse meg. A közgyűlés úgy döntött, hogy a belvárosi óvoda kiadásait az alapítványból, az újvárosi óvodáét a házipénztárból fedezi. Az óvodák városi kezelésbe kerülése után a felügyeletet 1861 októberétől Kövessy Ferenctől a nevelésügyi választmány vette át.37 A városban működő óvodák elhelyezése, fenntartása és felügyelete tekintetében a következő években nem történik változás. Az 1867-es kiegyezés után elsősorban a polgári igényeknek megfelelő népiskolai viszonyok rendezésére irányul a figyelem. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter az ország egész lakosságát mozgósítja az ügy érdekében, melynek hatására már az első évben is mutatkozik bizonyos előrelépés. Eötvös a közoktatásügy rendezésén belül az óvodákról sem feledkezik meg. 1868-ban elkészült népiskolai törvénytervezetében az óvodák is helyet kaptak. E kérdés megvitatásának azonban még nem jött el az ideje. Ezt mutatja, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során a képviselőház már nem is foglalkozott az óvodákkal. A közigazgatási hatóságokra az óvodák felállítását, a működő óvodák irányítását, felügyeletét illetően továbbra sem hárult semmiféle felsőbb előírás, kötelezettség. Az óvodafenntartók kizárólag maguk határozták meg a foglalkozási anyagot, a nevelési módszereket. Ez természetesen nem zárta ki az előrehaladást, de az óvodaügy a helyi közigazgatási szervek hozzáállásának függvénye maradt. Győrött a kiegyezés után az újonnan létrejött önkormányzati testület és az újjáalakult városi tanács népiskoláiban és óvodáiban az új igényeknek megfelelő nevelés kialakítását tekintette fő feladatának. 1868 januárjában a szakmai munka ellenőrzésére állandó felügyelőbizottság alakult.38 A nevelésügyi választmány Újváros és Szabadhegy városrészekben az óvodai igénnyel, szükséglettel kapcsolatos felméréseket végzett.39 * * A nádorvárosi népiskola igazgatója a népiskolai és óvodai törvényjavaslatra hivatkozva kérte a városrészben óvoda felállítását. Közölte a nevelésügyi választmánnyal, hogy a vezetése alatt álló népiskola 177 tanulója közül negyvenötén 6 éven aluliak, akik „a többi tanítványok rendes oktatását csak gátolják, mert rendesen alusznak, csintalankodnak, a nagyobb tanítványok figyelmét zavarják, s míg a tanító ezeket dajkálja, addig a nagyobbak oktatásától vonatik el>m Ezenkívül tájékoztatást adott arról, hogy az 1864-1867 között született 230 élő gyermek közül (összesen 412-en születtek s ezek közül 182 meghalt) csak a harmadát számítva is lenne 70-80 óvodás. Kijelentette, hogy a városnak kötelessége ezekről a gyermekekről gondoskodni, mert azok a nagy távolság miatt sem a belvárosi, sem az újvárosi óvodát nem látogathatják. Nem engedhető meg, hogy ezek a gyermekek „parlagon heverjenek s ideje korán az utcai csavargók és koldusok számát szaporítsák. Az iskolaigazgató javasolta, hogy a Békavárban (mai Bem tér) jelöljenek ki egy házat óvodának, mely a Hosszú utca (Bartók Béla u.) és az Újlak utca között a felező vonalat képezi. 37 38 39 40 41 GYVL Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1070/1861. sz. 1861. augusztus 19. Uo. Győr város tanácsának iratai 201/1868. sz. II. 1868/15. Uo. 1868. október 21. Uo. Uo.- 119-
