Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye A szabadhegyi városi elemi iskola igazgatója hasonló helyzetről számolt be. Jelentésében leírta, hogy e városrész lakói többségükben szegény napszámosok, akiknek nagy szükségük lenne arra, hogy „kisded gyermekeiket biztos helyre küldhessék. ” Az óvoda felállítását a helyi iskolai viszonyok is indokolják, mert az őszi mezőgazdasági munkák befejezésével jelentősen megnő az iskolába járók száma, akik között számos óvodáskorú gyermek van. Javasolta egy segédtanító alkalmazását, a téli időszakban az elemi iskola első osztályában tanítana, tavasztól őszig pedig az óvodásokkal foglalkozna. Az utóbbiak száma a városrészben körülbelül 150 főt tesz ki. A nevelésügyi választmány a jelentések megvizsgálása után az említett városrészekben ingyenes óvodák felállítására tett javaslatot. A város anyagi ügyeiben jelentős szerepet játszó állandó pénzügyi bizottmány elismerte az óvodák szükségességét, a nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva azonban elvetette a javaslatokat. Az 1870-es években egy új óvodatípus, az ún. Fröbel-gyermekkertek kezdtek az országban meghonosodni, melyeknek Győrött is akadtak szorgalmazói és támogatói. A Magyarorsyági Központi Fröbel Nőegylet felhívása nyomán 1873-ban Győr városi és megyei Kisdedvédegylet szervezésére került sor. Az egylet 1874. január 11-én tartotta alakuló közgyűlését. A vezetőségben a nevelésügy legjobb helyi szakemberei kaptak helyet. Az egylet alelnöke lett Vargyas Endre tanfelügyelő, titkára Pisztory Mór jogakadémiai tanár. Az egylet 30 alapító és 339 rendes taggal kezdte meg működését. A következő év elején az egylet egy mintaóvoda felállítására vonatkozó tervet ismertetett a Győri Közlöny c. lapban. Ebben javasolták, hogy a város a Bisinger óvodához tartozó, jelenleg bérbeadott épületet bocsássa a Győr városi és megyei Kisdedvédegylet rendelkezésére, mely abban egy Fröbel-féle óvodát fog beindítani. Az épületben megmaradna a hagyományos óvoda, melybe a 3-5 éves korúak, a gyermekkertbe az 5-7 éves korú gyermekek járnának. A fenntartási költségeket illetően a Bisinger alapból egy kisdedóvodai tőke elkülönítésére tettek javaslatot. A gyermekkert közvetlen felügyeletét 24 tagú nőegylet látná el.42 43 A város közgyűlése egy bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására, mely megállapította, hogy az alapítólevél szerint a Bisinger tömegből kisdedóvodai alap nem különíthető el. A bizottság közölte, hogy még „várni kell néhány évig s akkor a Bisinger alap kamataiból korszerű óvoda építésére lesz lehetőség.,st3 A Kisdedvédegylet kezdeményezése tehát a korábbi hatósági próbálkozásokhoz hasonlóan nem járt sikerrel. Ezt követően arra törekedtek, hogy saját erejükből létesíthessenek minél előbb korszerű óvodát. Az óvodák szaporításának és korszerűsítésének lelkes szorgalmazói biztos támaszra leltek az állami tanfelügyelőben. A népiskolai viszonyok rendezésén kitartó szorgalommal munkálkodó Vargyas Endre tanfelügyelő az óvodákat is nagyon fontos intézményeknek tekintette s e nemes ügy előmozdítása érdekében is megtett minden tőle telhetőt. Különösen sokat fáradozott Újváros városrész népiskolai és óvodai viszonyainak rendezése érdekében. Ebben a körülbelül 8000 lelket számláló városrészben egyetlen óvoda működött, melyben időnként óriási volt a túlzsúfoltság. 42 Győri Közlöny 1875. évf. 2. sz. 1875. január 7. 43 Uo. 34. sz. 1875. április 29.- 120-
