Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött Fontos célkitűzésük volt a létrehozóknak, hogy a társaságban nők és diákok is helyet kapjanak. 1839-ben már kilencvenen voltak tagjai az egyletnek s könyvtára 600 kötet könyvvel dicsekedhetett. Az egylet fontos missziót töltött be a reformkorban és a későbbi évtizedekben is, jelentős szerepet játszott a város kulturális életében. Az 1840-es években a reformeszmék terjedésének mind erőteljesebb lökést adtak a gr. Zichy Ottó köré tömörülő győri liberálisok. A haladás hívei bárhonnan is jöjjenek, egymásra találnak. A védegylet pl. az olvasóegylet termében tartja üléseit és tiltakozik a cenzúra ellen. A fiatal ellenzékiek ún. iparmű kiállításon népszerűsítik a magyar ipar termékeit. Gr. Zichy Ottó lakása gyülekezőhelye a liberálisoknak, ahol dr. Kovács Pál is szívesen látott vendég. A magyar ipar, s a hazai kultúra ápolása, fejlesztése az adott viszonyok között nem könnyű feladat, hiszen az első győri újság 1843-ban német nyelven jelenik meg. Igaz, a reformkor szelleme erre is hatást gyakorol, s néhány éven belül bukását is elősegíti. Az akadémiai ifjúság támogatását bíró győri reformnemzedék szívós munkába kezd a polgári átalakulás érdekében, mely elválaszthatatlan kapcsolatban áll a nemzeti nyelv terjesztésével, a magyarrá válás előmozdításával. Noisser lapja, a Vaterland annak ellenére, hogy helyt ad a hazai reformtörekvéseknek, fokozatosan veszt népszerűségéből. Noisser, a jóhiszemű és ügyes üzletember - akinek az életútja, magyar ézelművé válása jól jelzi a győri német ajkú polgárság aszszimilációs hajlamait —, felismeri a magyarnyelvű lap iránti egyre nagyobb igényt s tárgyalásokba kezd dr. Kovács Pállal lapja magyarosítása érdekében. 1846. augusztus 18- án a nádorhoz küldött levelében többek között a következőket írja: „Hazánkban nemzeti nyelvünk naponkint terjed, erősbödik, e szempontból én is szeretném a jövő év január elsejétől a lapomat nemzeti nyelven szerkesszem.,>19 A tervet a városi tanács is támogatta s 1847. január 2-án Noisser Richárd kiadásában, dr. Kovács Pál szerkesztésében megjelent Győr város első magyar nyelvű lapja, a Hazánk. A helytartótanácsi engedély ugyan 1847. január 4-én kelt, valószínű szóbeli hozzájárulás alapján azonban már 2 nappal előbb megjelent a lap első száma. A szerkesztő nem véletlenül választotta az újság mottójául Vörösmarty gyönyörű sorait: Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar. A kereskedelmi és szépirodalmi lap a Szjv és ész című vezércikkében a nemzet célja eléréséhez a közvélemény tájékoztatását, formálását tekintette fő feladatának. Az első szám első oldalán találjuk mindjárt Petőfi Sándornak, a Csalogányok és pacsirták című versét, melyben a hajnalt, az új világot idéző pacsirtákat köszönti. A Petőfivel való indulás több szempontból is jelentős a lap és Kovács Pál munkásságát illetően. Az egyre szélesedő haladás hívei szívesen olvassák Petőfi írásait, s ez szerepet játszhat a lap terjesztésében. Ugyanakkor a választás is mutatja dr. Kovács Pálnak a jeles írók és művek felismeréséhez való érzékét, hozzáértését, és a haladó szellemű írások közlésének bátor vállalását. 19 19 Hegedűs András i.m. 21. p.- 103 -
