Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Szellemi élet Győrött

A szellemi élet Győrött

Petőfi 1846-ban a vele rokon gondolkodású írókat igyekszik tömöríteni, mely sikerül is a Ti%ek Társaságának létrehozásával. Ezután Testi Fületek címen kísérletet tesz folyóirat alapítására, ehhez az engedélyt azonban nem kapja meg. Győrött ekkor vetődik fel egy magyar nyelvű lap kiadásának gondolata, s Petőfi a szerkesztőnek kiszemelt, országosan ismert dr. Kovács Pálhoz fordul. 1846 decemberében személyesen keresi fel Győrött Tejfölös köz 5. szám alatti lakásában. Az ismeretség még a pápai diákévekből datálódik, amikor Kovács Pál és Czuczor Gergely, mint bírálók Petőfinek juttatták az önképzőkör tiszteletdíját.

A megbeszélésen baráti egyezség kötődik s a következő év elején megjelenő Hazánk című lap elsőként biztosít helyet Petőfi forradalmi eszméket sugárzó verseinek. Itt jelenik meg többek között a XIX. s%á%ad költői, az Egy gondolat bánt engemet című verse. Mellette legjobb fiatal íróink: Arany János, Tompa Mihály, Vajda János kapnak közlési lehetőséget. Dr. Kovács Pál nemcsak közli Petőfi verseit, hanem egyéb módon is nagyon sokat tesz népszerűsítése érdekében. A Hazánk 1847. február 25-i számában pl. Lauka Gusztávnak Petőfi Sándor című versét közli, melyben a következőket olvashatjuk.

„Költő vagy! Isten is annak teremtett! Régen túlhágtál a mindennapiságon.

S bár Jellegekben ragadt fel szellemed Üdvös magot szórtál széjjel a világon. ”

A lapban megjelent írások a haladást szolgálják. Kezdetben a színvonalban vannak egyenetlenségek, melyekre Petőfi is felhívja a szerkesztő figyelmét. 1847. április 1- jén Pesten kelt levelében pl. a következőket olvashatjuk: „őrizkedj olyan égbekiáltó portékákat közölni, mint a minap Bulyovs^ky és Halka, vagy kifene versel’,20 Dr. Kovács Pál megfogadja az intelmeket s a továbbiakban lapja e kor egyik legkiválóbb orgánumává válik. A magas színvonalú, haladó magyar irodalom mellett az ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében is kitűnő szolgálatot tesz.

1848. január 1-jétől új korszakot jelző mottó jelenik meg a Hazánk címlapján. A sorok Garay Jánostól valók:

,A cselekvésnek kora tűnt nekünk fel: Tenni a jelszó s^retett barátim. ”

20 Petőfi Sándor összes művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. VII. kötet 55. p.- 104 -