Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött A színházzal először darabjai révén került kapcsolatba, az egy életre szóló elkötelezettség azonban Lendvay Márton győri vendégjátékával vette kezdetét, melyről ő maga a következőkat írta: „Eg délután sétaterünkön a sfinház előtt sétálván, ismerős fiatal arcot pillanték meg. Marát Te vagy ? Kérdém a fielismert idegent. Tin vagyok barátom! Teleié a magyar színpadok ifijú hőse, a még ekkor fiatal Tendvay Márton. De csak nem fogsz nálunk fellépni? Miért nem? És pedig mindjárt holnap. Es miben? Az élet iskolájában! És úgy tett, amint mondd. — Másnap Kaupachna ez akkoriban mindenféle szenzációt gejesfiett színművében az aranyműves és spanyol király kettős szerepét oly bravúrral játszá, hogy szemünk és szánk tátva maradt szemléletére! — Es ez volt azpn perc, amely Győrött a magyar színészetet úgy szólva megalapítá. Éendvay művészjátékának szelleme áthatá a társaság gyengébb tehetségű tagjait is — kik fokozott buzgósággal iparkodának a nagy művészjátékát támogatni. Ez est fényes sikerének híre befutá a várost—, s ezentúl Tendvay mindig telt ház e^tt.játszott. A közönség belátá, hogy lehet magárul is játszani, s az ez általfelébresztett nemzetiségi érzelem hirdetni kezfié mindenfelé, bog a magar színművészetet Győrött — a magar nemzetiségnek ezen minteg végvárában — pártolni kell! — Tendvay művés fi játéka adá erre az első ösztönt! — ő adá az eszmét eg magar színészetet biztosító társaságnak megalapítására ”16 17 Ezután dr. Kovács Pál, Jankó István püspöki uradalmi ügyész és Zemskál István megyei aljegyző Lendvay Mártonnal közös megbeszélést tartottak, s pár napon belül megalakították a Magyar Színészetet Biztosító Egyletet. A magyar színház az egylet felügyelte alá került s a színészek innen kapták fizetésüket. Ahogy dr. Kovács Pál leírásában folytatja, a „siker meglepő volt. Evről-évre kitűnőbb sfini tehetségek itt mutatták be magukat a lelkesült közönségnek, t többnyire innét kaptak meghívást Pestre, a már akkor virágzásnak indult nemzeti sfinhdfijoz ” Az elmondottakat igazolja többek között Egressy Gábornak dr. Kovács Pálhoz írt 1841. december 4-én kelt levele is, melyben arról tájékoztatta barátját, hogy a Nemzeti Színház a jövőben meg akarja tiltani a vendégszereplést. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez ellen erélyesen tiltakozni kell. Mint írta: „tulajdonképpen ti vágtok a nemzet, vidékiek, kik minket megalapítátok, s nem Pest’P1 Dr. Kovács Pál közművelődési tevékenységének egy másik fontos állomása a Győri Olvasó Egylet megalapítása. A kezdeményezők dr. Kovács Pállal az élen Jankó Kálmán, Kálóczi Lajos és Zmeskál Sándor fiatal ügyvédek voltak, akik a közszellem élénkítését, a művelt körök összefogását, a meginduló magyarosítást kívánták előmozdítani. Saját könyvtárukból adományoztak könyveket az egyletnek, melyeket kezdetben dr. Kovács Pál lakásán helyeztek el. Az egylet 1838-ban alakult meg, melynek feladatát képezte a nemzeti nyelv terjesztése, a magyar irodalom olvasótáborának szélesítése, a magyar nyelvű színház megszerettetése, s „mindezzel felébreszteni és erősíttetni a nemzeti függetlenség gondolatát”.18 16 Győr megye és város egyetemes leírása i.m. 242-244. p. 17 Győri Hírlap 1908. november 8. 18 Hegedűs András i.m. 17. p.- 102-
