Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Szellemi élet Győrött

A. szellemi élet Győrött

Dr. Kovács Pál a nevelést, a javítást tekintette fő feladatának s e törekvések érvényesülnek műveiben. Kovács Pál származása és neveltetése révén kitűnően ismerte a magyar középosztály életét, társalgási nyelvét, szokásait s ezt dolgozta fel élvezetes magyarsággal. Novellái a haladást szolgálták. Fellépett az idegenmajmolás, a luxus ellen, propagálta Széchenyi eszméit.14 Vonzó magyaros írásaival közönséget hódított. Úttörő munkát végzett a magyar nyelv, a magyar irodalom megszerettetése, terjesztése érdekében. Nagy érdeme, hogy témaválasztása s az annak megfelelő műfaj és stílus révén a magyar irodalmi művek olvasására késztette a nemességet.

Színdarabokkal is próbálkozott, s közülük néhányat a kor kiemelkedő színészei: Egressy Gábor, Lendvay Márton és mások is szívesen játszottak. A kor ízlésének megfelelő, helyzetkomikumra épülő darabok voltak ezek, melyek a hazai élet reális színekkel festett figuráit mutatták be. A dráma bonyolításához, a jellemrajzhoz azonban nem értett, s a polgári korban a művek már az ismeredenség homályába vesztek.

Értékes irodalmi tevékenységét az Akadémia is elismerte s 1833-ban levelező tagjává választotta. 1837-ben a Kisfaludy Irodalmi Társaság is tagjai közé fogadta. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, Csató Pál durva támadása miatt lemondott tagságáról. Nem véleden, hogy Vörösmarty védelmébe vette a megbántott haladó szellemű írót s kérte, hogy vonja vissza lemondását.

Ezzel kapcsolatban 1839. december 9-én kelt levelében Vörösmarty a következőket írta Kovács Pálnak: „Kedves Barátom! Mély sajnálkozással értettem a titoknokhoz írt levélből az academiai tagságról lemondását, nemcsak azért, mert választó társaimmal együtt örültem volna hozzánk szorosban csatoltatni, hanem az ügy miatt is. Barátomat mi oly férfiúnak hittük, kinek nemcsak tehetsége, érdeme, hanem oly szilárd Charaktere s becsületessége is van, kiben az academia józan szellemének fenntartására választások s egyéb foglalkozásoknál bízhatunk.”15 Azt hiszem ez a jellemzés sokat elárul dr. Kovács Pál írói, emberi értékeiről.

Dr. Kovács Pál számára egy megüresedett orvosi állás nyújtott lehetőséget arra, hogy 1835-ben Győrbe kerüljön. Még ebben az évben megnősült, s irodalmi, kulturális terveinek megvalósításához csakhamar társakra talált. Szaktudása mellett valószínű, irodalmi népszerűsége is közrejátszott abban, hogy 1837-ben a megye tiszti alorvosává nevezték ki. Nagy műveltsége, megnyerő modora, emberszeretete révén rövid időn belül keresett orvos lett a városban. Gyógyító munkájáról tulajdonképpen csak szűkszavú elbeszéléséből, a kortársak visszaemlékezéseiből s néhány véletlenül napvilágra került adatból tudunk. Egy igazolásból tudjuk pl., hogy a város első mezőgazdasági gépgyára alapítójának, Stádel Károlynak volt a háziorvosa. A felsőbb egyházi körökkel szoros kapcsolatban álló, buzgó katolikus Wurda Ferencné a református dr. Kovács Pált hívja beteg lányához segítségül. A szabadságharc leverése után a kármeliták börtönné alakított zárdájából betegei ostromára engedik szabadon. A sajtóból tudjuk: minden társadalmi réteg, az elesettek, szegények is bizalommal fordulhattak hozzá.

14 A magyar irodalom története. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964. III. kötet, 509. p.

15 Győri Hírlap, 1908. november 15.- 101 -