Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A napló szövege
ban fel ne tűnjék. Ládd, mivel valóságban nem, álmomban öleltelek ma.” Egy pár könny gördült szemeimbe, annyira meg valék indulva, a kedves! Annyira szeret, hogy még velem is álmodik! Nagyobb bizonyítványát mély érzésének már nem adhatná! Kére, csak lennék nyugodt, hinném, hogy soha a legkisebb erőltetés sem volt a dologban, mert, mondá: „Hisz én mindig egyenlően foglak szeretni, mert hisz az egész életre választottalak!” O te nemes, jellemes kedvesem! Valóban nem lehet nálamnál boldogabb lény a földön! S minő hosszú évsora a boldogságnak nyílik előttem fel, ily szív, ily jellem bírása mellett! Ó, ti balgák, kik mind külsőségekben leltek boldogságot, ó bár képes lennék előttetek boldogságom képét feltárni, hogy meggyőződjetek, hogy ti keresitek a boldogságot ott, hol a valódit sohasem fogjátok fellelhetni! Úgy egymást érteni s annyi finom gyengédség Józsimtól, csak ez tehet oly boldoggá, minő vagyok! Istenem, valóban szeret, hogy számomra oly embert teremtett, minő férjem! Nem létezhet már két összhangzóbb lélek! Józsim kére, lennék nyugodt; bizonnyal nem ártott néki az, sőt éppen, ha ritkábban jönne, az ártana neki. Persze, ha ennyire szeret! De azért mégis hiszem, hogy hát az árt néki, hogy engem annyira szeret! Már így hát nem segíthetek néki! Mondá, hogy mindig vigyáz, hogy nekem ne ártson s örömére látja, hogy kis főfájást s náthát kivéve nékem még semmi bajom volt, holott már majdnem hat hónapja s más nők ily állapotban mindig nagy változásoknak vannak alávetve! Igaz! Nagyon igaz! S valódi Istencsoda! Kére, csak ne aggódnám, hisz máris jobban van ő s bizonnyal csak az időváltozásban rejlik az ok. „Sőt!” — mondá. „Hisz éppen most van, ki ápol, ki könnyít minden bajon!” O oly meleg, oly benső volt s én efelett oly boldog, hogy egész nap könnyeztem — boldogságból! Délután soká maradt honn, mondá, fél engem magamra hagyni, mert akkor mindig oly ideákat csinálok magamnak, persze! Mert szeretem! S csak az ő léte az én boldogságom! Délután Farkas is volt itt. 29-én. Mari kért ma, küldeném szobaleányom hozzá, hogy ez segítné ruháját elvégezni, azonban ez mosván, magam mentem délután ma-1 Q gasabb engedelemmel oda s segíték, azonban idea' sincs, hogy holnapra elkészülne s Mari többé nem is entéteírozza319 320 321 magát reá. Este a leányokkai a Golcondai királynőbe, mentünk; nékem Lovászné rund megtagadta, azonban egy kis debatte322 után Étivel, még is reá állott. Mochonaky 319 Ti. remény. 320 Makacsolja — itt: veszi rá (francia). 321 Kereken (német). 322 Vita (francia). 71
