Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A „kis Széchenyi” oldalán - „Szekrényessy-Slachta Etelka” asszonyi hétköznapjai (SzekrényessY Attila)
I gépészkonstruktőre. Az ő gyermeke volt az osztrákok ünnepelt Nusija, Szekrényessy Gizella (1881-1921?) operaénekesnő. Mint szoprántehetséget a Burgtheater szólistájául szerződtették, ahol évekig nagy sikerrel működött. „Kasszadarabja” Richard Wagner: A bolygó hollandi (Der Fliegende Holländer) című alkotásának Senta szerepe volt, amelyet éveken át alakított. Sikereinek köszönhetően 1904-1906 között vendégszerepeit a zürichi opera színpadán, itt is jelentős sikereket tudhatott magáénak. Utóbb Sergius Petrov dúsgazdag moszkvai selyemgyáros felesége lett. Moszkvában Lenin bolsevikjai férjével együtt bestiálisán végezték ki.1 Jegyzetbe: Szekrényessy Palinak a naplóban Tillként szereplő Ottilia nevű leányától született unokájában, Scholtz Pál Koméiban a Pál völgyi-barlang felfedezőjét tisztelhetjük. Liziék legkisebb fia, a leányszöktető Szekrényessy (II.) Gézát (1848-1902) kiváló szakmai felkészültsége és precizitása miatt I. Ferenc József kedvelt „udvari” gépészmérnökeként tartatott számon. Etelka azonos korú sógornőjével, Rumbach Sebestyén unokájával, Rumbach Herminával töltötte a báli szezonok nagyrészét. A kissé kényes és szeszélyes „Hermine” és Etelka között meghúzódó árnyalatnyi rivalizálás mégsem rontotta meg kapcsolatukat, még akkor sem, mikor Hermina néhány hónapnyi terhességet követően elvetélt, míg Etelka egészséges gyermeknek adott életet. Víg és önfeledt órákat töltött az egész Rumbach család az Úri utcai Szekrényessy-szalonban, amelyet látogatásával időnként az idősödő neves pesti főorvos, Rumbach Sebestyén is megtisztelt. Hermina atyja, Rumbach János huszárkapitányi uniformisát szögre akasztva — szakítva felmenői tradíciójával — jól menő fővárosi sörgyáros lett. Etelka heti rendszerességgel ebédre látta vendégül legfiatalabb sógorát, Szekrényessy Dánielt. Etelka Danija a naplóírás pillanataiban huszonhét esztendős „észteli fess” ügyvéd, kinek dandys eleganciájáról és „pacsuliszagáról” főnöke, Széchenyi István gróf is említést tett naplójában. Dani titkári minőségben aktív tagja volt a Lovaregyletnek, amelynek évkönyveit a választmány megbízásából éveken át szerkesztette és adta ki, ezen kívül Barabás Miklós neves portréfestőnk, valamint az ifjú Kossuth Lajos mellett titkára volt az első pesti művészetet népszerűsítő egye1 CURT RIESS: Das Schauspielhaus Zürich. München-Wien, 1988.; Stadttheater-Opernhaus Hundert Jahre. Musiktheater in Zürich (1891-1991). Zürich, 1991. 22