Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A „kis Széchenyi” oldalán - „Szekrényessy-Slachta Etelka” asszonyi hétköznapjai (SzekrényessY Attila)
birodalmi nemességet nyert, amelyről Etelka kérdésére „Jósi” — még mint jegyes — némi önérzettel a következőket írta: „Mi a nemesi pecsétet illeti [...] annalis levélről (millyet elödim egyike katonai vitézségéért nyert, s kinek tetszik eredetiben meg is tekinthet) van levéve... ” Az első Szekrényessy 1820 októberében került Szekrényessy (V.) Pál (1800-1848), azaz Pali révén Győrből Pestre, hogy azután királyi táblai jegyzőből erzsébetfalvai földbirtokos, többszörös pesti háztulajdonos és Európa egyik legismertebb kalapgyárának tulajdonosává legyen. Öccse megbízásából a Pestre került Etelkát jegyességük ideje alatt ő pártfogolta. Etelka gyakorta tett látogatást elegáns terézvárosi házukban („Pali csinos lakában”),, hol ily alkalmakkor pazar vendéglátásban volt részük: „Paliékhoz kocsiztunk...caviar, strachino és serrel tractáltak bennünk. ” E bölcs, szeretetreméltó sógort Etelka csak „kedves jó Pali”-ként emlegeti naplójában. Több ízben megfordultak a pazarul berendezett és világvárosi kínálattal rendelkező Váci utcai kalapszalonjában is, de ha csak tehették, együtt mentek színházba, a nőegyleti bálra s a „Jósi” rendezésében elhíresült, a Lloyd palotában tartott ún. „Urak báljába”. Etelka bensőséges viszonyban állt Szekrényessy Pálné, Diliinger Erzsébettel, aki nagy korkülönbségük ellenére ezekben a hetekben szülte ötödik gyermekét, majd Etelka négy gyermekével párhuzamosan további három kicsinyét. A naplóban L/'z/ként szereplő sógornő az egyetlen, akivel gyermekszülési és nevelési tapasztalatait kicserélheti, annál is inkább, mert további Pesten élő rokonai közül máshol nem születik gyermek. Palival és Lizivel a viszonyt tovább mélyítik Diliinger Erzsébet bécsi ingatlanai, amelyek használatát mindenkor önzetlenül bocsátotta „fent” tartózkodó rokonai rendelkezésére. A hagyomány „Jósi” és Pali gyermekeiben is folytatódott, miszerint Szekrényessy Pál Kornél nevű fia tulajdonába került — nősülés révén — az európai hírű bécsi Wandl Szálloda, amelynek vendégei között európai dinasztiák tagjai mellett mindenkor „hazatérő” vendégnek számítottak a Szekrényessy család tagjai, szabadon rendelkezve a számukra fenntartott elegáns szobákkal. Pali gyermekei révén a rokoni körbe került a nagytekintélyű Quentzer kalapgyáros família, amely adománya révén időről-időre megújította a Nemzeti Színház jelmeztárát. A „Jósi”-féle országos hírű császárfürdői bálok alkalmával magának táncosnői babérokat biztosító Szekrényessy Paulina (1835-1916) révén szintúgy Etelka rokoni köréhez került a reformkor óta nagy népszerűségnek örvendő Vankó-féle porcelánkereskedő dinasztia, akiknek egyik tagja, a fiatal Vankó Dániel volt a Kossuth bankókat nyomtató forradalmi nyomda kiemelkedő tehetségű 21
