Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)

A „kis Széchenyi” oldalán - „Szekrényessy-Slachta Etelka” asszonyi hétköznapjai (SzekrényessY Attila)

tatnak át a városon, távoli dolguk felé igyekezve, láthatunk bátor férfiakból álló lovaskompániát, akik az utasokat rettentő, Pest közelébe merészkedett ordasok ellen indulnak irtóhadjáratra. Megcsodálhatjuk a pesti őskorcsolyázok örömteli vigadozásait a városligeti tavacska jegén, ahol néhány esztendő múltán épp Etelka fiai képezik majd a legnagyobb becsben álló quartettet. Láthatunk „lélekismeretlen” fejszés cukrászokat, akik jégvermeik feltöltéséhez rendszeresen törik, dézsmálják a tó simára fagyott jegét.

Csendesült estéken hallgathatjuk a száncsöngéses pesti forgalmat. Láthatunk szőrbekecses cselédeket, amint a házak előtti utcaszakaszon tüzelőt hasogatnak, hogy uraik otthonát falánggal vidítsák s a havat kavaró decemberi szél már néhány kéményből kőszénfüstöt is vág az utcán járók arcába. A karácsonyi piacon hallhatjuk a mákőrlő malmocskák kerekeinek zörgését s megcsodálhatjuk a diszkrét árucikként megjelenő „krisztusfának” való budai kivágott fenyőket. A perecárusok helyét Etelka nagy örömére átveszik az ócska dobkályhákon gesztenyét pirítgató vállkendős nénikék.

Az utcasarkokon — a szervezett reklám első produktumaiként — megjelennek Szekrényessy uram fizetett hirdetőtáblái, hogy jó honi nyelven tájékoztassák a polgárságot a legújabb juhárverésről, kancafedeztetésről, eladó ősi predicatumról, elvesztett bugyellárisról, színházműsorról, a hétköznapjait élő város ügyes-bajos dolgairól. Láthatjuk a hírlapok boszszankodó tárcarovatait afelett, hogy telente a hó csak az erélyes Szekrényessy városkapitány háza előtt takaríttaték el...

Érezhetjük a tavaszi város feltámadását, a zöldbe térő lakosok rántottcsirke- és sörfogyasztó konzumszenvedélyét, a frissen telepített fasorok között korzózok visszanyert életkedvét, a Dunán beinduló gőzhajóforgalom üdvözlését, melyek között büszkén pöfögteti kéményét Szekrényessy „Jósi” Újpest irányába tartó, saját gyártatású házigőzönye. A tavasz első napsugarai Etelkát rendszerint szeretett újpesti rózsái között találják, ahova kora előrehaladtával mind szívesebben és hosszabb időre tér meg. Csodálhatjuk a Széchenyi munkáját továbbvivő Szekrényessy József rendezésében és kezelésében álló lóversenyek országos szintű ünnepéllyé szélesedését, az ekkor kialakult fogatkavalkádot és népmozgalmat.

... és végül megadatott a kései naplóolvasónak, hogy Etelkával, sétájáról hazatérve, beléphessen, az annyi sejtelmes női titokból és szent intimitásból álló budoár hangulatú női otthonba. Szekrényessyné minden ízléstelen bulvárszenzációtól mentesen tárja fel előttünk legrejtettebb bel19