Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)

A napló szövege

Most már három hete, hogy lábaim mint egy elefánté, oly kecsesen dagadtak, már két hete, hogy keresztem mintegy válni látszik. 1-jén volt kilenc hónapja, hogy tisztulásom kimaradt, azonban a terhesség ideje, 1- ső júniustól számítván, csak 7-kén telik be, azonban én úgy hiszem, csak 14-15-én betegszem le, mert csak ekkor nem voltam jól, annyira undorodtam szegény Józsimtól, és oldalszúrásom is volt. Valóban kíváncsi vagyok. Ma telik ki annak ideje, hogy Kolozsvárt oly csúnyának találtam szép Józsimat, de ez már semmi, mert hisz legkisebb bajom, már főfájásom sincs. A mai Pesti Hírlapban322 oly zöldeket ír Vahot, hogy valóban kedvem kerekedett rá válaszolni — tán meg is teszem, ha ily víg maradok.

Péntek, 3-án. Délelőtt Mimi jött, már hittem pénzért, de alighanem a prevenante-ot622 623 624 játssza. Kérdezte, tán ki sem megyek már? És midőn ment, hogy mikor várom magam? „O, csak 14 nap múlva!” — mondám készakarva, mert Lovászné a múltkor oly kegyes volt mondani, ha kissé keresztem fáj, már hiszem, na most! Mondám, s pedig csak sejtem! Délután, bár már ebéd alatt havazni kezdett, mégis kikocsiztunk a Városligetbe, és innen Józsim felvitt Andrisékhoz, hol 7 óráig maradtam. Ekkor Józsim maga akart értem jönni, de a cselédek nem értették jól és mire ő hazajött, már én is itt voltam. Éppen a trónuson ültem, és az ágyfüggönyt akartam elémbe húzni — midőn Józsim, ki mindent sejt, mindent finomságával kitalált, csak hívá a nálam levő leányt és ez az ajtót elől felzárá, és így ott jöttek be, és én erre már elejébe mentem. Hermine ma mondá, hogy sokban látni, hogy Andris és Józsim testvérek, csak egyben nem. „Miben?” „Józsi sokkal jobb, nem oly krantig mint András.” „Ej!” — mondám engesztelőleg. „Andrisnak sok kellemetlenségei vannak hivatalában, elnézőnek kell lenned.” „Hisz az úgy is vagyok, a túlzágig, hanem csak mégis jobb szeretném, ha nem volna az!” Elhiszem! Én legalább ki nem állhatnám oly emberrel, ki hogy viccet csináljon, már nejét sem találja elég szentnek az ettőli megkímélésre, és ki, ha valamire figyelmeztetni akarja, azt nem őszinte egyenesen, hanem amúgy édes-csípősen mondja. Az este mondám Józsimnak Hermine bókját, és hozzátettem: „De azért, bár Hermine magát annyira magasztalja, mégis néha kis medve vagyunk — csak hogy én nem tűröm!” Józsim nagyon nevetett tréfás kis leckémen, és a lineát6"4 akará előidézni — de én szorosan fűzém karjaim nyakára, és így nem kelhetett fel a causeuse-ről, hanem egy sor hosszú csókkal

622 A Pesti Hírlap 1841-1844 között Kossuth Lajos szerkesztésében megjelenő újság.

623 Készségest, előzékenyt (francia).

624 Célt, véget, határt (latin).

156