Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)

A napló szövege

visszatért Hajnik Károly616 jött, mondá, anyja nekem hagyta az atyám által rajzolt legyezőt — a kedves nő! Nem is tudják, csak ő, a gyöngéd tudhatja, mennyire lesz ez becses előttem! Reciproqument617 én egy hím­zését, egy egykori pot-de-pourri vánkost fogok visszaadni, melyet ő atyám távoztakor emlékül adott neki. Hajnik ezer bon mot-ival,618 nagyon mulattatott, szörnyen galant, mint mindig, úgy hogy Józsim mindig meg­tréfálta, hogy engem hiúvá akar tenni. Ebéd után Mari jött egy percre. Aztán Hajnikkal a Városligetbe kocsiztunk. Valóban oly meleg, hogy köpenyt többé nem vehettem. Hazaérve már Marihoz mentem, és 7 óráig maradtam. Koffert és utazótáskát kölcsönöztem nekik. Gyikának csinál egy |...]619 mit Mari nem mondott ugyan nyíltan, de nagyon értetett. Tudja ég, meg akartam a szentimentálist játszani és a lehetőségig vidor voltam, de mindig mintha úgy éreztem volna, hogy Marit többé nem látom. Vagy ő esik súlyos betegségbe vagy én... Ma tante Sophie és Varga írt, első több traccsot, második ruha commissiókat Pepi számára. Kedd, 28-án. Pighettiék. ma elutaztak, Mari jól érezte magát, és nagyon víg volt. De ismét lucskos az idő. Eső nem ártott volna, mert va­lóban már erősen porzott, hanem nem ilyen örök permetezés. Szegény kis Józsim ma vette be az utolsó pirulákat Isten segítse őt! Ismét hízelegve bevallotta, hogy velem álmodott — szegényke! Bárcsak oly árkádiai ár­tatlanság ne volnék — tán mégis szerezhetnék neki kéjt, miről persze fo­galma sincs most — és ő oly igen delicate, nem a világért szólítana fel! Este Lovásznéhoz akartunk menni, de hittem, hogy ma, mint húshagyó kedden tán már táncolni fognak — és így mindkét rész genirozva lett vol­na. Március Szerda, 1-jén. Ma délelőtt erősen esett, de délután erős, mondhatni ször­nyű szélvész állt be, mely csak hamar szárított, és nem egy ablakot csa­pott le. Tehát március hó est un brave,620 a szeleket, melyekről híres, már első napjában állított ide. Józsim ma böjtölt, szegényke szót sem szólt és jóízűen evett, csak úján vett almáimmal nevetett ki. „Hisz ezek tót almák, fa almák!” — mondá. Nem tudtam, hogy az édes almákat jobb szereti. De 616 Hajnik Károly (1806-1866), országgyűlési gyorsíró, hírlapíró, lapszerkesztő, 1832-töl a gyorsírásos ország­gyűlési napló szerkesztője, 1848-ban miniszterelnöki kiküldött Székelyföldön. 617 Kölcsönösen (francia). 618 Elmés tréfáival (francia). m Bizonytalan olvasat. 620 Hősies — itt: „bátor” a hó, hogy márciusban esik (francia). 154

Next

/
Thumbnails
Contents