Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A napló szövege
Kedd, 21-én. Valamivel jobban aludtam, de a főfájás csak üldöz. Ma Lóri, nyilván Steinbach Lóri névnapja is, kártyákat küldtünk. Ma telik ki az idő, hogy Szatmárban délután rossz érzem magam — valóban nem ismerem magam többé ki. Keresztem majdnem egymástól válik, és hasam egészen ferdén, jobbról sokkal kívülebb, mint balról áll. Az is furcsa, hogy előbb a mozgás erősben balól, most kizárólag jobbról van. Isten ments, hogy ez lány lenne! Élénkségével az egész világot felforgatná! Ebéd után Kämmerer Pipszi jött, kivel Újpestre — ez idén először — kocsiztunk. A szőlők tele nedvvel, a rózsákon apró levelek, a barackfa oly bimbóban, hogy — ha így marad — egy könny után teljes virágban álland, a vadmandula fák zöldülnek, és a két apró fehér és sárga virágoktól hemzseg. Már ma reggel a piacról egy bokrétácska ibolyát hozattam két váltógarason, mely a szó szoros értelmében az egész szobát illatosítá. Rózsám is már felvirágozott. Most hiszem, hogy fiút kapok. Exaltatióm soha volt többé oly nagy, mint először — és mivel akkor nem, mint hívém — fogadtam. Istenben remény lesz, hogy fiú lesz. Ismét nem szólottám Karátsonyiék felett — valóban gyermeket! Józsim kérésére ismét elengedem az este a pirulákat — csak reggel veszi be. Tulajdonképp az a fő, hogy üres gyomorba jöjjenek — este hiszem, hogy a szert bevenni, degoulírozza597 598 őt bár, az ostyában nem is érzi. Pipszi csodálta, mi könynyen mozgok — hátha még asztal és almáriumon látott volna mászni ma, midőn a függönyt megváltoztatám. Pighettiék ebéd után ismét kerestek. Szerda, 22-én. Rettenetes! Hogyha éjjel ébredek, lépést se tudok tenni. Valóban örülnék, ha már túl volnék. A fürdőbe akartam menni, de főfájásom üldözött. Délután Pighettiék jöttek. Mari már reggel vállfüzőmért küldött, melyet ígérék neki. Hisz még ismét szükségem lesz rá, meghízhatok, vagy lesoványodhatom — és így nem is használhatnám, neki meg jó. Egyúttal egy pár fash rövid kesztyű után is kérdeztetett. Volt egy pár paille-színű, mely nekem úgyis kissé rövid, az ő leaszott kezére meg éppen jó. Azon pár chamois-t is küldém neki, melyet a nyáron kicserélt nálam, de mely mostani kezére bizonyul jó. Utóbb Marival — Pighetti. herceg gyomrával nem fér meg a lenn ülés — a Városligetbe kocsiztunk. Pighetti. ismét bölcsen szólott Széchenyi felett — már mozogni kezdett az epe gyomromban, midőn szerencsére Józsi jött, és a beszéd le lön vágva. Este sokat zongoráztam, sok kedvvel, mert e nélkül valóban kerületemmel nem volna kellemes. Lovászné is, nem tudom, mi597 Csöpögtesse (francia). 598 Szalma (francia). 148
