Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

vei mondá: „Ej! Mit nem tesznek Önből a fürediek! Sopront Ön soha nem szerencséltette francaise-zal.” Vegyes táncok követték ezt; míg ismét francaise-ra került a sor. Fix táncosom, Schmerzing nem vala itt, s szépen ülve maradtam. Vigaszomra a szép Fiáth-leány is ült, e bútársnémhoz ültem, s vígan elcsevegtük sértett hiúságunkat. Anyám valóban annyi égard-dal lehetett volna, ez ülve maradt tánc után még egy vígabbat elvárni — azonban megtiltá tovább táncolnom. A kocsiért már küldve volt, azonban Tercsim, s az először megjelent druszám mégis táncoltak. Komor valék. Midőn múlt péntek ablakomra támaszkodva, búsan látám túl a lebegő termeteket, keserűen hallám át a melódiás zenét, avval biztattam magam: annál vígabban leszek mai estén — s íme! Megcsalatkoztam! Az emberek így ugyan szóra nem veheték, hogy francaise-ban ülve maradtam — mivel többé nem is táncoltam —, de oda vala Riefkohl előtti diadalom! Szekrényessyvel cotillonra valék elígérve; ha kívántam, hogy Riefkohl mint előtáncosnét láthatott volna, s ezt Sopronban is mondhatná. E keringőt egy újabb követé. Szekrényessy nem táncolt, hátam mögé ült; Tercsi mellett. Babory. Szekrényessy ismét ömledező lön. Ma már megpendített témájára tért vissza: „Csak egy szót, csak igen, avagy nem!” „Hisz én Önt igen kévéssé ismerem még mindenik szó kimondására!” „Ah! Azt pillanatnak kell szülni, nem fontolásnak! Mi fontolva van, többé nem érzés!” Satöbbi. Gludovácz is jött. E keringő vége felé bejelenteték a kocsi. Szekrényessy, Frohmann, Babory lekísértek; Vojnitsékkal felültünk. Szekrényessy a kocsiba segített. Kezemet még az övében tartá. „Csak egy vigaszszót, csak egy szót. Adélé!” — esdeklé. Valóban oly szerencsétlen arcot csinált, hogy egy gyenge kézszoritással, emellett fejem nemet rázásával ültem be. Valóban oly igen sajnáltam ötét, annyira tudám magam hangulatába béhelyezni, hogy már nyelvemen vala az „igen”. Hisz megcsalnád, súgá a lélekismeretesség! „Engedi-e Ön reménylenem? Csak igen vagy nem?” De ha igazat mondok, lekötelezem magam némiképp. Andrássyné mondá ma anyámnak, tegnapi impromptu-jére kérni akará, de nem látván a sétán, ez elmaradott. Udvarias, ha nem is igaz. Ilka, egy igen kedves más Bezerédj682 kisasszony s Késmárky kisasszony itt valának; sokat voltam velük. Derra szerény, de decidált683 udvarlóm. Riefkohl nem üdvözölt a bálon. Még egy jelenetet Szekrényessyvel kell feljegyeznem.

682 Sok más dunántúli nemes családhoz hasonlóan a Bezerédj (Bezerédy) család tagjai is szívesen múlatták idejüket Füreden. 1841 nyarán Etelka régi ismerősein kívül a család különböző ágaiból ott időzött Bezerédj (Bezerédy) Mihály táblabíró és felesége Pápáról, Bezerédj (Bezerédy) Kálmán táblabiró és felesége Ménfőről, Bezerédj (Bezerédy) Ferenc táblabíró Győrből stb.

683 Levágott, elvégzett (latin) — itt: ejtett.

167